Ha beszélgetnek valakivel, vagy meglátnak egy ismerős arcot, merre néznek? A szeme közé, esetleg csak az egyik szemébe? Legközelebb próbálják ki, de valószínűleg az arc jobb oldalára fordítanak majd több figyelmet. És ez nem véletlen, kutatások szerint általában a jobb arcfélre nézünk először, több időt is szánunk erre az oldalra, mint a másikra. Ez a különös preferencia semmilyen más esetben nem figyelhető meg, csak arcoknál. Az már nem számít újdonságnak, hogy az emberi arcok felismerésére, értelmezésére specifikus folyamatok léteznek - tudtuk meg dr. Miklósi Ádámtól, az ELTE etológia tanszékének vezetőjétől. Ugyanakkor a jobb oldal kiemelt szerepére még nem született magyarázat. Egy elmélet szerint lehetséges, hogy ez az arcfél hitelesebben fejezi ki az érzelmi állapotot.

Régebbi kutatások eddig elsősorban az embereknél vizsgálták ezt a jelenséget, ám a lincolni egyetem pszichológia tanszékének munkatársai majmoknál és háziállatként tartott kutyáknál is megfigyelték ezt a viselkedést.

A kutatócsoport tagjai ember-, majom- és kutyaarcokat, valamint tárgyakat ábrázoló képeket mutattak a kísérletben részt vevő 17 kutyának, és azt találták, hogy az ebek az emberi arcok megtekintésekor ugyanúgy a jobb arcfelet preferálták. A többi kép esetén ez nem fordult elő. A kutatásvezető szerint az emberekkel generációk ezrei óta együtt élő kutyáknál gazdáikhoz hasonlóan kialakult ez a speciális pillantás az érzelmi állapot felmérésére. Friss eredmények szerint ugyanis a jobb arcfél a balnál pontosabban és erőteljesebben fejezi ki az érzelmeket, így pl. a haragot is, és ennek megfelelően ilyen esetekben a szemlélő jobb oldali preferenciája is hangsúlyosabb. A kísérletekben részt vevő majmok az emberi arcok mellett a majomarcokat ábrázoló képeknél is a jobb oldalt részesítették előnyben. Dr. Miklósi Ádám elmondta, hogy valószínűleg párhuzamról lehet szó, az arc jobb oldalának erőteljesebb megfigyelése általános emlőstulajdonság lehet, nincs arra bizonyíték, hogy az érzelmek felismerése a cél. Az pedig, hogy a kutyák a majomarcok esetében nem mutatták ezt a viselkedést, magyarázható azzal, hogy idegen volt nekik a kép.

Az angol kutatók szerint a jobb oldal preferenciája igen elterjedt lehet az állatvilágban, ugyanakkor szerepe a tapasztalatoktól, tanulástól is függhet. Kisgyermekek pl. 6 hónapos korukban még szélesebb körben, akár tárgyak és különböző állatok esetében, fejjel lefelé fordított arcoknál is inkább balra pillantanak, azaz a jobb oldalt figyelik, felnőttkorban azonban csak emberi arcok nézésekor figyelhető meg a jelenség.

Az angol kísérletben még azt is megállapították, hogy fejjel lefelé fordított emberi arcképek esetén az emberekkel ellentétben a kutyák továbbra is balra néznek. A kutatók szerint ez is az érzelem-leolvasási elméletet igazolhatja, a kutyák ugyanis sokszor a hátukra fordulva üdvözlik gazdájukat, így számukra fontos lehet, hogy ilyen szögből is helyesen tudják értelmezni az ember lelkiállapotát. Viszont ha belegondolunk, ekkor a bal pillantással a bal arcfelet nézik, ám erre is megvan a lehetséges magyarázat, mely szerint a jobb agyfélteke - mely a bal látásmező feldolgozásáért felel - jobban alkalmazkodott az arcokkal kapcsolatos információk feldolgozásához és az érzelmek felismeréséhez. Ezen pedig nem lehet változtatni.

A kutyák az ember mellett hozzászoktak a jobbra nézéshez