Alan Turing matematikus 1950-ben megfogalmazott definíciója (az ún. Turing-próba) szerint egy számítógépet vagy számítógépes programot akkor tekinthetünk intelligensnek, ha egy adott szituációban nem tudjuk eldönteni, hogy egy adott kérdésre adott válaszok közül melyik a gépé és melyik az emberé. Úgy tűnik, hogy ez a pillanat elérkezett: egy brit mérnök olyan megoldást fejlesztett ki, amely képes kérdéseink megválaszolására.

Amikor az interneten keresgélünk, valójában különféle kérdésekre keressük a választ, ám a bennünket foglalkoztató dilemmákat először kénytelenek vagyunk "lefordítani" a keresőprogramok nyelvére. A "Melyik a világ legmagasabb épülete?" kérdés például a "legmagasabb épület" formában kerül be a kulcsszavas keresőbe.

Az egyszerű kérdéseknél az átfordítás nem okoz problémát, ám a "Ki halt meg előbb, Lenin vagy Sztálin?" típusú, összetettebb problémákat már nehezebb kulcsszavakká alakítani. A második generációs keresőprogramok - mint a Microsoft Kumója vagy a nemrég startolt szemantikus Google-motor - már a szavak közötti összefüggéseket is vizsgálják, ezért például kiválóan alkalmasak az összetett szavakra vagy szókapcsolatokra vonatkozó keresésekre. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha a kérdéseket úgy tehetnénk fel a számítógépnek, ahogyan azok a fejünkben megfogalmazódnak.

Erre tesz kísérletet a Wolfram Alpha nevű alkalmazás, amely - ha valóban beválthatja a hozzá fűződő ígéreteket - gyökeresen megváltoztathatja az internetes keresést. A napokban a Harvard Egyetemen bemutatott program mesterséges intelligenciára emlékeztető működést produkál: megérti és értelmezi az írásban feltett kérdéseket, és értelmes, releváns válaszokat ad rájuk. A rendszer még némi "előrelátással", illetve proaktivitással is rendelkezik, azaz a válaszból következő újabb kérdésekre is előre megadja a választ, a kért információkkal kapcsolatos összehasonlító adatokat is öszszegyűjti - vagyis úgy viselkedik, mint egy okos asszisztens a tudakozóban.

A keresőszavas rendszerek a beírt kulcsszavakra (valójában a szóképekre) keresnek, felkutatva azokat a digitális szövegeket, ahol az említett kifejezések előfordulnak - ezek sorából választják ki a legolvasottabbakat, illetve azokat, amelyekre a legtöbb külső link mutat. A Wolfram Alpha viszont adatbázisokkal dolgozik (hasonlóan az újabb fordítóprogramokhoz), ezek információállományát felelteti meg a feltett vagy feltehető kérdéseknek.

A szisztéma természetesen nem hibátlan: egyelőre még szűk az információs bázis, és gyakoriak a hibák (a szaksajtó ezek közül azt találta a legszemléletesebbnek, hogy a program nem tudja megkülönböztetni az "50 cent" kifejezés kétféle értelmét, azaz a pénzérmét és a rappert). Maga a logika azonban szemmel láthatóan működőképes, és sokan máris azt mondják: ez a legnagyobb újítás az internetes keresésben a Google megjelenése óta.