Kesztyűtől a radioaktív műholdig
Űrszemét minden olyan mesterséges égitest, ami már nem látja el feladatát. Nemcsak a már működésképtelen műholdakról van szó, hanem az űrállomások, űrhajók fedélzetéről a világűrbe került alkatrészekről (csavarok, kesztyűk), a műholdakat, űrszondákat pályára állító utolsó rakétafokozatokról. Az űrszemét zöme a Földtől viszonylag kis távolságban kering, szerencsére néhány éves, legfeljebb évtizedes keringés után a légkör sűrűbb rétegeibe érve elég. Az űrszemét mennyisége meghaladja az 5000 tonnát, s évről évre növekszik.
Az egyik legnagyobb űrszemetelésért Kína felelős. 2007 elején "technológiai kísérletként" egy ballisztikus rakétával elpusztított egy műholdat. A következmény: több ezer észlelhető méretű törmelék és megannyi kimutathatatlan. A legutolsó eset: Szibéria felett egy amerikai és egy orosz műhold ütközött össze.
Időről időre előfordul, hogy a Nemzetközi Űrállomás pályáját űrszemét keresztezi. Ha egy nagyobb hulladék becsapódna, annak végzetes következménye lehetne az űrállomásra. Az idén márciusban is egy vészesen közel érő fémdarab - egy műholdalkatrész - miatt döntöttek úgy az irányítók, hogy a védettebb Szojuz modulba költözik át az űrállomás három asztronautája. Mást nem tehettek, mert túl későn észlelték ezt a darabot. Ha időben meglátják, akkor pályamódosítással kitérhetett volna az űrállomás.
Az űrszemét légköri megsemmisülése általános, de több alkalommal előfordult, hogy nagyobb műholdak néhány darabja elérte a földfelszínt. Ez történt egy 1977-ben fellőtt szovjet radaros, tengerészeti felderítő műholddal, amely fedélzeti atomreaktorával egy hiba miatt irányíthatatlanul sülylyedt a légkörbe, végül 1978. január 24-én Kanada ritkán lakott vidékén becsapódott. A sugárzó hulladék félezer kisebb-nagyobb darabját megtalálták és biztonságosan elhelyezték. A Szovjetunió hárommillió dollár kártérítést fizetett Kanadának a környezeti kárért.
Hasonló eset napjainkban sem kizárt. Éppen ezért tartottak gyakorlatot néhány évvel ezelőtt a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) területén. Azt szimulálták, hogy nukleáris anyagot tartalmazó műhold csapódott be a közeli erdőbe, majd tűz ütött ki. Ilyen jellegű tesztelésre az itt üzemelő kísérleti atomreaktor miatt került sor.
