Zuschlag-per: a fiktív szervezetek csak a számlázáshoz kellettek?
Zuschlag János meghallgatásának hetedik napján közölte, az ISZM elnökségében nem került szóba, hogy a programok finanszírozására létrehozott civil szervezetek valós tagsággal rendelkeznek vagy fiktívek. Annak, hogy valós tagság nélküli egyesületeket hoztak létre, csupán praktikus okai voltak, így az ISZM-iroda dolgozói is el tudták végezni a szükséges adminisztrációt.
A vádlott azt határozottan cáfolta, hogy a pályázatokkal kapcsolatos munkáért bárkinek fizetett volna. Az iroda munkatársai zsebből-zsebbe kaptak pénzt, amely fedezete "magánszponzoroktól" folyt be - mondta. Közölte, az ISZM és a Baloldali Ifjúsági Társulás egyesülése nyomán létrejött FIB elnökségének tagjai is tisztában voltak azzal, hogy a programok megvalósítására civil szervezeteken keresztül is pályáznak.
Arra az elsőrendű vádlott nem emlékezett, hogy ezt a módszert bárki is megkérdőjelezte volna. Elmondása szerint a finanszírozás másik részét adó "szponzori pénzekkel" kapcsolatban sem kapott kritikákat Zuschlag János. Megfogalmazása szerint a társadalmi szervezet más vezetői inkább a pénzköltéssel foglalkoztak, nem a források előteremtésével.
A Zuschlag Jánoshoz köthető civil szervezetek pályáztak szociálisan hátrányos helyzetű diákok támogatására, "devianciamentes" roma közösségek megsegítésére és a nők esélyegyenlőségének javítására is. Az elsőrendű vádlott beszélt arról is, hogy az egyesületek számláiról azért gyakran Őri Andrásnak utaltak pénzt, mert a negyedrendű vádlott ebben az időszakban Lados Istvánnál "mobilizálhatóbb" volt.
Zuschlag János úgy fogalmazott: "A számlahamisítás nem az a dolog, amit akkor jó csinálni, amikor bent vannak huszonketten." Lados István ezért sokszor hétvégén vagy este, illetve csütörtökön, pénteken dolgozott, amikor kevesebb képviselő fordult meg a Köztársaság téren - tette hozzá.
A csütörtöki tárgyalási napon az egykori szocialista politikus több kérdésre azonban megtagadta a választ, nem beszélt részletesen például arról, hogy folyt-e valamilyen, a nyomozó hivatal az ügyben eljáró tagjaival kapcsolatos információgyűjtés. A kérdésre csupán annyi megjegyzést tett: "ez egy kis ország, ahol minden információ gyorsan terjed".
A per a következő tárgyalási napon, hétfőn is Zuschlag János meghallgatásával folytatódik, ekkor a védők és más vádlottak tehetnek fel kérdéseket, a tanúkihallgatások pedig várhatóan március 17-én kezdődhetnek el – közölte Fodor Endre bíró.