Lassan négy éve áll üresen Adolf Hitler szülőháza a felső-ausztriai Braunauban. 1889. április 20-án itt született, és egy első emeleti szűk kis bérlakásban töltötte élete első három esztendejét a fasiszta vezér. A műemlékvédelem alá eső épület 1912 óta egy helybeli család, a Pommer família tulajdona – kivéve azt az 1938–45 közötti időszakot, amikor a Harmadik Birodalom kisajátította. 1945-ben amerikai katonák akadályozták meg, hogy a német hadsereg felrobbantsa a házat.

A ház a háborút követően adott már otthont könyvtárnak, banknak, iskolának. Az osztrák belügyminisztérium 1972-ben megszerezte a ház bérleti jogát, ma is havi 4800 eurót fizet, hogy az épület ne válhasson neonáci emlékhellyé. 2011 őszéig ez sikerült is, a házban korlátozott munkaképességűeknek építettek ki munka- és lakhelyet. De mert a tulajdonos, a 65 éves Gerlinde Pommer nem járult hozzá a mozgássérültek életét megkönnyítő átalakításokhoz, a lakók kiköltöztek. Az Auschwitzot túlélt, kétszeres Oscar-díjas, horvát származású filmproducer és színész, a Schindler listája című film társalkotója, Branko Lustig is eredménytelenül szerette volna az épületet nemzetközi békeházzá alakítani.

Antifasiszta emlékmű Hitler szülőházánál Dominic Ebenbichler / Reuters

A kísértetház ügyében az állam tehetetlen. Szakértői azt gyanítják, hogy a hallgatásba burkolózó hölgy egyszerű zsaroló, aki fel akarja markolni a bérleti díjat. A belügyminisztérium decemberben vásárlási ajánlatot tett, amire eddig semmiféle reakció nem érkezett. Alkotmányjogászok most azt mérlegelik, hogy ha ki nem sajátíthatják is a házat, akkor is korlátozhatják hasznosítási jogát. Elő lehet írni például, hogy emlékhelynek, történelmi rendezvények céljára nem használható. Braunau önkormányzata is szeretné, ha a rendezetlenség megszűnne – már csak azért is, mert ő felel a műemléki homlokzat rendben tartásáért.

Ha sikerül egyezségre jutni Gerlinde Pommerrel, a szakemberek és politikusok azt tartanák a legbölcsebbnek, ha az épületet lebontanák, elejét véve minden további konfliktusnak.