Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a Zsanett-ügyben korábban meggyanúsított öt rendőr ügyében szerdán; a bíróság az első fokkal szemben bűnösnek mondta ki az első-, másod- és harmadrendű vádlottat hivatali visszaélés vádjában és súlyosította mind az öt rendőr büntetését.

Az ítélőtábla katonai tanácsa elfogadta az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság katonai tanácsa által megállapított történeti tényállást. E szerint a három zászlós és a két őrmester 2007. május 4-re virradóra engedély nélkül hagyta el a fővárosi, VIII. kerületi  járőrkörzetét, amikor a XIII. kerületbe hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettet.

Az első fokon eljáró bíróság az öt vádlottat tavaly márciusban csak szolgálatban elkövetett kötelességszegésben mondta ki bűnösnek, ezért az elsőrendű vádlottat 150 ezer, a másodrendűt 120 ezer, a harmadrendűt 105 ezer forint megfizetésére kötelezte, a negyed- és ötödrendűt pedig megrovásban részesítette. Az első-, másod- és harmadrendű vádlottat a hivatali visszaélés vádja alól felmentette.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész, a vádlottak és a védők egyaránt fellebbeztek.

A másodfokon eljáró katonai tanács a szerdán tartott tárgyalás alapján úgy ítélte meg, helyesen állapította meg az elsőfokú  bíróság, hogy a vádlottak engedély nélkül hagyták el a VIII. kerületet. Az indoklás szerint kétségtelen, hogy ha kért is engedélyt az elsőrendű vádlott a kerület elhagyására, engedélyt, visszajelzést nem kapott, engedély nélkül pedig nem hagyhatták volna el a kerületet.

A tanács szerint sem a rendőrségi törvény, sem a szolgálati szabályzat nem ismer olyat, hogy valakit a lakására állítsanak elő, így ezt a rendőrök sem alkalmazhatták volna. A másodfokú bíróság  szerint az első-, másod- és harmadrendű vádlott visszaélt hivatali helyzetével, amikor a körzetükön kívül, elöljárói engedély nélkül intézkedtek, figyelmeztették a lányt, hogy hordja magával az  iratait.

A bíróság megítélése szerint jogtalan előnyt biztosítottak a lánynak, amikor nem jelentették fel azért, mert okmányok nélkül vezetett; a vádlottak ugyanis aznap más szabálysértőkkel szemben nem így jártak el, minden szabálysértővel szemben feljelentést tettek.

A katonai tanács ezért bűnösnek mondta ki a három rendőrt a  társtettesként elkövetett hivatali visszaélésben. Azonban a  Legfelsőbb Bíróság 1994 óta töretlen gyakorlata, hogy ha ugyanaz a vádlott elköveti a hivatali visszaélés bűntettét és a szolgálatban  kötelességszegés vétségét, akkor csak a hivatali visszaélést  állapítják meg.

Az első-, másod- és harmadrendű vádlott ezért csak a hivatali  visszaélés miatt kapott pénzbüntetést: az elsőrendű vádlottat 200 ezer forint, a másodrendűt 160 ezer forint, a harmadrendűt 150 ezer forint megfizetésére ítélték. Mindezeken túl az első- és másodrendű vádlottal szemben az ítélőtábla katonai mellékbüntetést is  kiszabott: egy-egy évvel megnövelte a soron következő rendfokozatba  átsorolásuk várakozási idejét.

A másodfokon eljáró tanács szerint túl enyhe volt az elsőfokú bíróság, amikor a szolgálatban kötelességszegés miatt megrovásban részesítette negyed- és ötödrendű vádlottat. Ezért a másodfokú bíróság velük szemben 72-72 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. Mivel az ő bűnösségüket érintően nem változtatta meg az elsőfokú  ítéletet az ítélőtábla, az ítélet rájuk vonatkozó része jogerős.

Az első-, másod- és harmadrendű vádlott ítélete azonban nem jogerős, mivel az elsőfokú bíróság szerint nem voltak bűnösek  hivatali visszaélésben, a másodfokú bíróság szerint viszont igen. A vádlottak és védőik fellebbezése nyomán az ügyük a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

Az öt rendőr és E. Zsanett ügye azt követően kapott nyilvánosságot, hogy az akkor 21 éves lány azt állította: az őt  igazoltató rendőrök egy sötét mellékutcába vitték, ketten erőszakot követtek el rajta a másik három rendőr jelenlétében. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A rendőrökkel szemben E. Zsanett jogi képviselője ezt követően pótmagánváddal élt. A pótmagánvádas eljárás márciusban folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt munkatársát a történtek  miatt felfüggesztették beosztásukból, őket tavaly január közepén helyezték vissza a jogutód Készenléti Rendőrséghez.