A táblabíróság döntése szerint nem volt olyan bizonyíték, amely E. Zsanett elmondását alátámasztotta volna, mint ahogy arra sem, hogy a rendőröknek volt igazuk. Emiatt a bíróság a vádlottak javára a felmentésről döntött.

Budapest, 2009. június 19. E. Zsanett pótmagánvádló (j2) és ügyvédje Tuza Péter (j) hallgatja az elsőrendű vádlottat a Fővárosi Bíróságon, ahol T. Péter és 4 tettestársának pere zajlik erőszakos közösülés bűntette miatt. E. Zsanett azért tett feljelentést a rendőrségen, mert állítása szerint 2007. május 4-én hajnalban, az akkor 21 éves lányt, közúti ellenőrzés során öt rendőr megállította Budapesten, majd egy sötét mellékutcába vitték, ahol ketten közülük megerőszakolták. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A rendőrökkel szemben E. Zsanett jogi képviselője ezt követően pótmagánváddal élt. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A pótmagánvádas perben a vesztegetés bűncselekményét tekintve eljárási okból hatályon kívül helyezte, majd megszüntette az eljárást a táblabíróság. Ezzel kapcsolatban a bíró kifejtette: a közrend, a közhivatalnokok ártatlanságába vetett bizalom megrendülése merülhet fel ebben az esetben, vagyis nem természetes személy, nem E. Zsanett lehetne a sértett, ami a pótmagánvádas eljárás feltétele.

Az ítélet érdekessége, hogy míg korábban a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények esetén bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat az első fokon eljáró bíróság, a táblabíróság szerdán azt mondta: helyben hagyja e tekintetben a nem jogerős döntést, ugyanakkor indoklásában a vesztegetésen kívül valamennyi bűncselekmény esetében bizonyítottság hiányára hivatkozott.

Az ügy előzménye, hogy a fiatal nő azt állította: 2007. május 4-én hajnalban Budapesten a Múzeum körútnál öt rendőr közlekedési ellenőrzés címén feltartóztatta, néhány utcával odébb ketten megerőszakolták, amit három társuk végignézett, majd hazakísérték és még 20 ezer forintot el is vettek tőle. Az esetet vizsgálták a nyomozó ügyészek, akik megszüntették eljárásukat.

Ezután indított pótmagánvádas eljárást E. Zsanett, szemérem elleni erőszakkal, személyi szabadság megsértésével, zsarolással és vesztegetéssel vádolva a rendőröket, akik az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.

Másfél év és tucatnyi tárgyalás után az elsőfokú bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel a rendőröket a szexuális bűncselekmény és a személyi szabadság megsértésének vádja alól, míg bizonyítottság hiányában a zsarolás, illetve a vesztegetés vádja alól.

Tuza Péter, E. Zsanett jogi képviselője a jogerős döntés kihirdetését követően újságíróknak mindössze annyit mondott: soha többé nem mondhatja senki az ügyfelére, hogy hazudott.

Magyar György, az egyik rendőr védője szintén az ítélethirdetést követően azt mondta: az írásba foglalt ítéletet követően döntenek esetleges polgári peres követelésről E. Zsanettel szemben. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Zsanett-ügyben ugyanezek miatt a bűncselekmények miatt az ügyészség bűncselekmény hiányában megszűntette az eljárást, ezt követően hamis vád miatt az ügyészség eljárást kezdeményezett, amelyet felfüggesztettek, de a mostani jogerős döntés után újraindul.

Az MTI úgy tudja: az öt rendőr közül négy továbbra is a rendőrségnél dolgozik. Egyikük távozott a testülettől, de nem emiatt az ügy miatt.