Erről a bíróságon tanúként meghallgatott szakember beszélt az  öt rendőr elleni magánvádas eljárás szerdai tárgyalásán a Fővárosi  Bíróságon.

A szakember - aki szakértői igazolványát épp a Zsanett-ügyben  történtek miatt tiltakozva adta vissza - három hónappal az  állítólagos erőszak után vizsgálta meg a lányt, s a korábban  meghallgatott szakértővel ellentétes következtetésre jutott.

Mint hangsúlyozta, továbbra is kiáll álláspontja mellett, így az  a véleménye: E. Zsanettet szexuális erőszak érte. Ugyanakkor  hozzátette: ő azt nem tudja megmondani, hogy az erőszakot ki követte  el. Hozzáfűzte: megállapításait pszichometrikus mérésekre, tesztekre  alapozta. Vizsgálata során azt állapította meg, hogy Zsanett nem  túloz, előadása pedig hitelesnek tartható. Arra a védői kérdésre,  hogy tanúk szerint Zsanett ellentmondásosan nyilatkozott az ügyről,  a szakember azt válaszolta: nem tudott erről a vélekedésről, de ha  tudott volna, a tesztek eredménye alapján akkor is azt kellene  mondania, hogy ő nem érzékelt ellentmondásokat a lány előadásában.

A szakértőt a védők arról is faggatták, hogy nem tartja-e magát  elfogultnak az ügyben, miután a szakértői igazolványának visszaadása  után aláírta a Zsanett mellett kiálló, az interneten megjelent  szolidaritási nyilatkozatot. Bagdy Emőke erre azt mondta:  szakvéleménye méréseken alapszik, a nyilatkozatot pedig a szubjektív  véleménye alapján írta alá.

Bagdy Emőke szerint szakértő kollégája - aki Zsanett előadását  nem találta életszerűnek - hibás következtetést vont le, hibás  véleményt alkotott, emiatt az igazságügyi szakértői kamarához  fordul. Mint mondta, kollégája egyetlen részeredmény alapján vont le  végleges következtetést, holott egy "jól képzett szakember nem  követheti el ezt a hibát".

A sértett jogi képviselőjének kérdéseire válaszolva kifejtette:  álláspontja szerint egy sértettnek nem kell emlékeznie az őt ért  erőszak minden egyes pillanatára, hiszen a trauma az időtudatot is  befolyásolhatja.
Az ügyben korábban meghallgatott másik pszichológus álláspontja  szerint E. Zsanett előadása nem élményszerű, ellentmondásos  történetekről számolt be a barátainak, így nem kizárt, hogy pusztán  így akarta magára felhívni a figyelmet, s az sem, hogy előadása  során a valós elemek mellé valótlanokat helyezett. Mint kifejtette:  akit egy ilyen bűncselekmény ér, az rendszerint minden részletre  emlékszik.

A per szerdai tárgyalásán a szakértő meghallgatása mellett a  térfigyelő kamerák felvételeit is levetítették, amelyeken a lány,  illetve a rendőrautó mozgása figyelhető meg.

Az öt rendőr és E. Zsanett ügye azt követően kapott  nyilvánosságot, hogy a fiatal, akkor 21 éves lány azt állította:  2007. május 4-re virradóra az őt igazoltató rendőrök egy sötét  mellékutcába vitték, ahol ketten erőszakot követtek el rajta. Az  ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt  részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában decemberben  megszüntették. Januárban a Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben  hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A  rendőrökkel szemben E. Zsanett jogi képviselője ezt követően  pótmagánváddal élt. A pótmagánvádas eljárás márciusban folytatódik a  Fővárosi Bíróságon.

Az ügyben indult egy másik eljárás is, amelyben idén márciusban  a Zsanett-ügyben korábban meggyanúsított öt rendőrt első fokon  szolgálatban kötelességszegés miatt bűnösnek mondta ki,  pénzbüntetésre ítélte, valamint megrovásban részesítette a Fővárosi  Bíróság Katonai Tanácsa. Az ítélet nem jogerős, azt várhatóan  januárban tárgyalja másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla.