A 29 esztendős szegedi nőről 5 éves korában derült ki, hogy gyógyíthatatlan genetikai betegségben, cisztás fibrózisban szenved. Tüdeje folyamatos gyulladásban van, és sűrű váladékot termel, kapacitása pedig egyre csökken. Mostanra már csak 20 százalékosan működik. Folyamatos oxigénellátásra van szüksége, mivel azonban szervezete a szén-dioxidot nem tudja üríteni, nem kaphat annyit, mint amennyire szüksége lenne, hogy a káros gáz ne halmozódjon fel a szervezetében. Így viszont oxigénhiánnyal küzd: szédeleg, fáj a feje, és hányingere van. De nem panaszkodik, hiszen orvosai szerint az is csoda, hogy még életben van.

– Februárra nagyon rossz állapotba kerültem. Nem tudtam lábra állni, rohamosan épültem le – mesélte Zsaklin. – Márciusban hasfájással mentünk be a szegedi SBO-ra – egy hónapos intenzív osztály lett belőle. Mint kiderült, hasnyálmirigy-gyulladásom volt, de leállt az emésztésem, a vesém és a légzésem is. Lényegében összeomlott a szervezetem.

Zsaklint két hétig altatásban tartották. A szegedi szakemberek kitartó munkával szó szerint összerakták – a fiatal nőt azóta is csak főnixnek nevezik. A bajok közül ugyanis egy is elég lett volna még egy egészséges embernek is a tragédiához. – Amikor bekerültem, azt mondták, innen nem kerülök ki élve. De itt vagyok – sírta el magát Zsaklin.

A bajokat tetőzte, hogy miközben a nő életéért küzdöttek, véletlenül kiderült, nem szerepel a neve a transzplantációs várólistán, holott tavaly tavasszal azért került fel rá, mert ez az egyetlen esélye a túlélésre.

– Egy baktériumot találtak a szervezetében, ami veszélyeztetheti a transzplantáció sikerét – mondta Zsaklin anyja, Erika. Az anya hónapok kitartó munkájával kijárta, hogy a mintát vizsgáltassák meg Hannoverben, ahol eldöntik, alkalmas-e lánya ettől függetlenül a transzplantációra. Májusban érkezett meg az eredmény, és miután minden, a műtéthez szükséges vizsgálatot újra elvégeztek, Zsaklin ismét felkerült a tüdőátültetésre várók listájára. Azóta megint azt várják, hogy megcsörrenjen a telefon.

– Már Budapesten is végeznek tüdőátültetést, nemcsak Bécsben, de nem tudjuk, ha oda kerül a sor, hol műtenek – mesélte Zsaklin. – Egy pesti professzor mindenesetre már elvállalta a műtétet azzal a feltétellel, hogy megerősödöm. Amikor látott, még tolószékben ültem, de azt mondta, gyenge izomzattal esélytelen vagyok a sikeres műtétre. Kemény gyógytornával mostanra újra megtanultam lábra állni és járni. Sokat dolgozom, sokszor nagyon nehéz így, hogy a levegőt sem tudok rendesen venni, de muszáj. Rajtam nem múlhat, hogy új tüdőt kapjak.