A kártyázás történetét végigkíséri a csalás. A versenybridzs lassan 90 éves múltjában is előfordult már egy-két eset. De nem az osztással volt baj. Pláne nem mostanában, amikor a nagy versenyeken számítógép vezérelte osztógép helyezi a speciális tok négy zsebébe a kártyákat (az előlapjukra nyomtatott vonalkódról ismeri föl őket). Úgy harminc éve a nagyobb versenyeken az asztal átlójára falat is helyeznek a játékosok közé, így a partnerek arcrándulásai vagy habozásai sem adnak meg nem engedett információt.

De úgy látszik, hiába a komoly előkészület, aki csalni akar, megtalálja a módját.

Augusztus közepén történt, hogy Boye Brogeland norvég bridzsvilágbajnok egy honlapon közzétette, hogy visszaadja a tavaly és idén a nagy amerikai versenyen nyert aranyérmeit, mert meggyőződése, hogy a csapatában játszó két izraeli, Lotan Fisher és Ron Schwartz tiltott módszert használt. Nem tudta pontosan megmondani, hogyan csaltak, de sok játszmát az ő világbajnoki logikájával ellentétesen oldottak meg, és amikor rákérdezett, hogyan találták ki a nyerő húzást, nem adtak elfogadható magyarázatot. Akkor lett biztos a dolgában, amikor Fisher válasz helyett visszakérdezett: – Csalónak tartasz?

Az izraeli pár egymillió dolláros kártérítési követelést helyezett kilátásba rágalmazás miatt, de azóta már megfejtették a kódjukat. A legjobb bridzsjátékosok vetették össze a versenyeken készült videókat a játszmák leírásával, és megállapították, hogy a licitkártyákkal a fal alatt átcsúsztatott tálca helyzetének manipulálásával adtak információkat a kártyáikról.

A videók vizsgálatának hamar újabb eredménye lett. Szeptember elején egy csomó felvételt hoztak nyilvánosságra, amelyből kiderült, hogy a világranglista első és második helyezettje, az olasz – de francia, norvég és svájci mesterjátékosokkal Monaco válogatottját erősítő – Flavio Fantoni és Claudio Nunes is csalt. Az ő kódjuk azon alapult, hogy a kijátszott kártyát függőlegesen vagy vízszintesen helyezték-e maguk elé.

A vasárnap az indiai Csennaiban kezdődött világbajnokság húsz résztvevője közé a tavalyi Európa-bajnokság győztesekén kvalifikált Izrael és az ezüstérmesként továbbjutott Monaco is visszalépett, két nap múlva a hatodikként bejutott Németország is bejelentette, hogy nem indul, mert a Szmirnov–Pikarek páros – mielőtt lebukott volna – önként elismerte, hogy „tisztátalan eszközöket" használt. Franciaország, Dánia és Svédország került a visszalépők európaiak helyére Bulgária, Lengyelország és Anglia mellé.

A világbajnokság előtt a lengyel Balicki–Zmudinskiről is kiderült, hogy csalók, de szerencsére ezt a párt nem nevezték a válogatottba.

A csalások leleplezése után sokan a versenybridzs halálát jósolják, mindenesetre a vébét beharangozó sajtótájékoztatón minden széket elfoglaltak az újságírók, és élőben kellett közvetíteni az interneten.

A norvég szövetség pedig levélben fordult az Európai Bridzs Ligához, hogy vizsgáljanak ki minden esetet, és jövőre a budapesti Európa-bajnoksággal – 2016 júniuásban a Groupama Aréna (Fradi-stadion) kongresszusi termeiben rendezik meg az Eb-t – idején tartsanak olyan közgyűlést, amelyen megtárgyalhatják, hogyan lehet a csalást végleg száműzni a játékból.