Újabb kampány indult a magyar állattartók ellen. Ezúttal Németországban szólították fel néhány napja a fogyasztókat, hogy ne vegyenek magyar nyúlhúst. A nyúltartókat a terméktanács megbeszélésre hívta össze: arról döntenek, miként léphetnek fel a szerintük valótlan vádakat megfogalmazókkal szemben.

Mindeközben a kiskunhalasi ügyészségen elrendelték a nyomozást, a svéd TV4 televízió nemrégiben bemutatott filmje, a Rideg tények (Kalla fakta) miatt, amelyben a libákat sebesre tépték a tollfosztók, és a vérző állatok bőrét zsákvarrótűvel öltötték össze. Per Hermanrud újságíró ellen a Fehérkereszt Állatvédő Liga tett feljelentést, mert a szervezet szerint nem Harkakötönyben és nem is a közelmúltban készültek a felvételek, így a riporter minimum pszichikai bűnsegédként működött közre az állatkínzásban. A Népszabadság úgy értesült, egyelőre azt vizsgálják az ügyésségen, hogy hol készülhetettek a felvételek. Mint emlékezetes, széles nemzetközi kampány indult a libamáj exportja, illetve a tömés ellen is.

A nyúlhús ellen a napokban Németországban indult kampány egy tavalyi felvételsorozaton alapul. A Svájcban bemutatott film állítólag egy dabasi nyúlfarmon készült, a felvételen szűk ketrecben tartott, egymást harapdáló, véres állatokat mutattak be. Az országos állatvédelmi főfelügyelő vizsgálatakor azonban a filmről kiderült, hogy a bemutatott módon és technológiával azon a telepen nem tartanak nyulakat.

– Ezt az igaztalan kampányt melegítették fel most Németországban – mondta a terméktanács elnöke, Máté Csaba.

Hozzátette: számára azért megmagyarázhatatlan az újabb támadás, mert tavaly megállapodtak az állatvédőkkel, hogy auditált, ellenőrzött körülmények között folyik az országban a tenyésztés. S az állattartók ezt a megállapodást túl is teljesítik.

– Az Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban érvényes állattartási szabványoknál lényegesen szigorúbb követelményeket teljesítenek a magyarok. A felsorolt országok némelyikében nincs is auditált állattartási rend. Mégis a magyar termék ellen viselnek hadat – fakadt ki az egyik tenyésztő.

– Ha sorra veszük történteket, csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a tőkeerős külföldi támogatókat maguk mögött tudó alapítványok a magyar áruk konkurenciáját segítik nagyobb piachoz – fűzte hozzá.

A nyúltartók azért nem készülnek az elszenvedett anyagi veszteség miatt kártérítési pert indítani, mert mint Máté Csaba, a terméktanács elnöke mondta, az alapítvány körülbelül annyi euróból gazdálkodik, mint amennyi forintban a terméktanács éves kerete. No meg azért is – fűzte hozzá –, mert csak tárgyalásos úton kaphatnak választ arra a kérdésre, amit egyre többen tesznek fel Magyarországon: mi az állatvédők valódi célja? Tényleg az állatjólét érdekli őket és azért akcióznak, hogy minél kedvezőbb körülményeket harcoljanak ki nekik? Ha ez így van, akkor lehet esélye a megegyezésnek. Máté Csaba bízik a kompromisszumban.

A libatartók kevésbé, a „libatömős” kampány miatt a baromfi terméktanács kártérítési per indítását tervezi.

Látits Miklós a kacsa-, lúdszövetség titkára úgy véli: hiteltelenek azokat az alapítványokat, amelyek nem folytatnak a gyakorlatban állatmentő tevékenységet, csak akcióznak és tiltakoznak.

Vannak, akik ennél is messzebbre mennek. Egy neve elhallgatását kérő állattenyésztő szerint olyan akciózó, magukat állatvédőnek nevező szervezetek, amelyek sajátos és végletes vegetariánus szemmel nézik az állattartást. Valóságos hittérítő vegetariánusok ők.

– Számukra nem létezik elfogadhat állattartási körülmény. És elvetnek minden folyamatot, aminek az állatok leölése és a hús elfogyasztása a vége. Így nem válogatnak az eszközökben sem – vélik egyre többen.

Az európai gondolkodásmód azonban a végletektől messze áll.

- Csak tiltakozással nem érhetünk el eredményeket, mint ahogyan nem lehet célkitűzés a húsevés teljes elvetése sem – mondta a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Éppen azért tettek feljelentést a svéd televízió riportere ellen, mert szerintük az állatvédelem ügyének árt a tények elferdítése.

– Nekünk állatvédőknek az lehet a célunk, hogy stresszmentesebbé és fájdalommentesebbé tegyük a gazdasági haszonállatok életét – érvelt Szilágyi István.

– Óvakodnunk kell a minden áron való konfliktuskereséstől, amely a társadalom számára úgy is tűnhet, hogy csak a sajtóvisszhang vagy a piac befolyásolása lehet az egyetlen célja – figyelmeztetett.

Ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt hónapok azt bizonyították: az állatvédelem örve alatt, a háttérben valójában a piaci verseny állhat.

– A gazdasági válság kiélezte a versenyt, és a német piaci szereplők érdeke a magyar export kiszorítsa, mint ahogyan a magyar libaexport esetében is a konkurenciát segítették a külföldről érkező támadások. Nem valóságos vádakkal az állatvédők csak magul ellen forgítják a közvéleményt – mondta a Fehérkerszt Állatvédő Liga kurátora.

A Négy Mancs filmje:

PHARE - Nemerőpusztai nyúltelep Nagyhajmás, nyúl , nyulak, nyúlketrec, nyúlistálló állat; állattenyésztés; nyúl;