Ne feledje: hajnalban óraátállítás!
A MÁV közlése szerint a belföldi vonatközlekedésben a 2.00 és 3.00 óra között induló személyvonatokat az állomásokról csak az óraigazítás után, legkorábban hajnali 3.00 órakor indítják el.
Az óraigazítás négy belföldi vonatjáratot érint. A Székesfehérvárról Budapest-Déli pályaudvarra hajnal 2:54 órakor induló vonatot 6 perces késéssel, a Somoskőújfaluról Hatvan felé 2:19 órakor induló vonatot 41 perces késéssel, a Lajosmizséről Budapest-Nyugati pályaudvarra 2:48 órakor induló vonatot 12 perc késéssel indítják el.
A Budapest-Nyugati pályaudvarról 0:38-kor induló személyszállító vonat Szolnokra 3:19 órakor, 60 perces késéssel érkezik, az óraátállítás Cegléd és Abony között érinti.
A nemzetközi vonatok esetében a Budapest és Bukarest, valamint a Budapest és Belgrád között közlekedő vonatokat érinti az óraátállítás.
A vonatok a nemzetközi vasúti vonalon menetrend szerint indulnak és közlekednek, azonban a határon történő óraigazítás miatt a belföldi vasúti vonalon közlekednek késéssel.
Az óraátállítás néhány Magyarországra tartó vonat esetében a külföldi vasutak területén történik, ezért a Wiener Walzer EN (Zürich–Budapest), a Venezia EN (Velence–Budapest), a Metropol EN (Berlin–Budapest), a Corona (Brassó–Budapest) és az Ister EN (Bukarest–Budapest) járatoknál késések várhatók.
A VOLÁNBUSZ Zrt. tájékoztatása szerint a belföldi távolsági, helyközi és helyi járatainak közlekedését nem érinti az óraátállítás.
Az óraátállításkor úton lévő nemzetközi menetrendszerinti autóbuszjáratok a meghirdetettnél 1 órával később érkeznek úti céljukhoz.
A BKV tájékoztatása szerint az átállás az éjszakai buszok menetrendjét érinti. Az óránkénti, vagy annál gyakoribb (és egyenletes) követési idővel közlekedő éjszakai járatok 2.00 és 2.59 közötti indulásai elmaradnak.
Az órás követésnél ritkábban közlekedő járatoknál egyedi a szabályozás. Egyes buszoknál elmaradnak az éjjel 2.00 és 3.00 óra közötti indulásoknál, másoknál viszont a menetrendben jelzetthez képest egy órával korábban indulnak el az éjszakai buszok.
A nyári időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítását lehet elérni.
Az évek során több mint száz országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai 1986-ban. 2000-ben az akkor már EU-országok úgy döntöttek, hogy meghatározatlan ideig folytatják az órák évente két alkalommal történő átállítását.
