Az önkéntesekkel reggel nyolckor találkoznak a gyulakeszi templomnál, de később is lehet csatlakozni a várat rendbe szedőkhöz a hegytetőn - mondta a várkapitány.

A Csobánc Váráért Közhasznú Alapítvány mintegy harminc tagjához az elmúlt években a két nap alatt több mint százan csatlakoztak: megtisztítják a romvárat a káros növényzettől, füvet nyírnak, szemetet szednek, köveket depóznak, amiket később a falak helyreállításához használnak fel - sorolta Németh Gyula.

Hozzátette: évente kétszer, tavasszal és ősszel rendeznek vármentő hétvégét, de arra is volt példa, hogy nyáron egy hétig, szakemberek segítségével ásatásokat végeztek. Egy ilyen akciót jövő nyáron is szeretnének tartani. Németh Gyula szerint a romvár kritikus állapotban van, az alapítvány elsődleges célja a meglévő falak konzerválása, valamint a vár feltárása: a föld alól előkerülő falakat megóvni.

Később szeretnének a műemlékvédelemmel együttműködve egy fedett részt kialakítani, ahol kiállító teremben bemutatnánk az eddig előkerült anyagot, aminek egy része a Nemzeti Múzeumban van.

Nem ritkaságok ezek, inkább helytörténeti jelentőségűek: fémtárgyak, cserépmaradványok, mivel nem sok lelet került elő, hiszen a várat az 1700-as évek elején elhagyták, lerombolták.

Az alapítvány szeretné felkutatni a vár pontos múltját is, mert ma csupán az ismert, hogy 1709-ben hagyták el, s 1715-ben már romos volt: a köztes időben történt valami, amiről nem tudunk - mondta Németh Gyula.

Úgy véli, válaszokat a fraknói várban kaphatnának, mert ott sok, eddig feldolgozatlan dokumentumot őriznek Csobáncról, ám az alapítványnak egyelőre nincs forrása a kutatás finanszírozására.