A férfi sejtek és DNS-maradványok jelenlétének orvosi következményei ismeretlenek. A magzati kimérizmus – vagyis az anya és a magzat genetikai állományának és sejtjeinek kicserélődése – korábbi vizsgálatai során úgy tűnt, kapcsolat van a jelenség és az autoimmun, valamint daganatos betegségek között, jótékony és egészségkárosító hatás tekintetében egyaránt.

A seattlei Fred Hutchinson Rákkutató Központ tudósai 59, 32 és 101 éves kora között elhunyt nő agyának boncolási adatait vizsgálta meg. A kutatóknak az esetek 63 százalékában sikerült férfi DNS jelenlétét kimutatnia az elhunytak agyában. A legidősebb férfi DNS-sel élő nő 94 éves volt a halála idején – számolt be a kutatás eredményeiről a Medipress.

A vizsgált alanyok 33 százaléka szenvedett Alzheimer-kórban. A feljegyzések szerint az ebben a csoportban lévő nőknél valamennyivel alacsonyabb volt a férfi DNS előfordulási aránya, és a férfi DNS jóval alacsonyabb koncentrációban fordult elő az Alzheimer által leginkább érintett agyi régiókban.

A vizsgált nők relatíve alacsony száma és a gyerekszüléssel kapcsolatos adatok hiánya miatt egyelőre nem lehet egyértelmű összefüggéseket találni az Alzheimer-kór és a magzati kimérizmus miatt az agyban lévő férfi DNS mennyisége között. Egyelőre arra nézve sincs bizonyíték, hogy a magzati kimérizmus befolyásolná a nők jövőbeli egészségi állapotát és betegségekre való hajlamát.

A kutatás részletes leírása az PLoS One című tudományos szaklap legutóbbi számában olvasható.