Az egykori Dokk a Hajógyári-szigeten Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A rendőrség csak több mint hét hónappal a gyilkosság után állította elő a két feltételezett elkövetőt, a 24 éves B. Ádámot és a 32 esztendős Z. Alfrédot. Korábban is hallani lehetett a Hajógyári-szigeten szórakozó fiatalok rejtélyes eltűnéséről, a rendőrség azonban csak azután kezdte komolyan vizsgálni ezeket az ügyeket, hogy korrupciós vádakkal rács mögé került a sziget és a belváros számos szórakozóhelyének mindenható ura, az ügyészség vádirata szerint adócsalásainak leplezésére és a konkurencia megregulázására főrendőröket lefizető Vizoviczki László.

Az újra elővett ügyek egyike volt Haraszti Géza tragikus halála. A fiatalember holttestét 2011. december 4-én egyik hozzátartozója találta meg a Dunában. Halálát vízbe fulladás okozta. Az első vizsgálatok eredménye az volt, hogy a fiatalember ittasan a Dunába esett. Azonban miután újra megnyitották az ügy aktáit, a szakértő azt állapította meg, hogy az áldozat félig letolt nadrágban nem eshetett és nem is ugorhatott úgy a vízbe, ahogy a holttestét megtalálták. Csak úgy kerülhetett oda, ha valakik oda dobták.

A nyomozók később találtak olyan tanúkat, akik több év távlatából is emlékeztek rá, hogy a két őr kidobta a Dokkból Haraszti Gézát. A szórakozóhelyen kívül súlyosan bántalmazták, majd az öntudatlan állapotban lévő fiatalembert a Dunába dobták. A két biztonsági őr, akiket hazugságvizsgálatnak is alávetettek, tagadta a tettét.

Idén augusztusban a Fővárosi Főügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette a két férfi ellen emberölés gyanújával indított eljárást. Úgy ítélték ugyanakkor meg, hogy a Haraszti Géza halála előtt történtekkel összefüggésben fennáll a garázdaság gyanúja, ezért az ügy aktáit áttették a II–III. kerületi ügyészségre.

A határozat ellen az egyik vádlott ügyvédje és Haraszti édesanyja is panasszal élt. Az ügyvéd indítványát, amely szerint védence és a másik biztonsági őr csak kikísérték az ittas Harasztit, majd a szórakozóhelyen kívül elengedték, azaz semmiféle bűncselekményt nem követtek el, elutasította a Legfőbb Ügyészség. Ugyanakkor helyt adott az elhunyt édesanyja panaszának.

„Nem nyilvános információ”, hogy a Legfőbb Ügyészség miért értékelte vádképesnek a Fővárosi Főügyészség szerint bizonyítékhiányos ügyet. Forrásaink szerint „csak” arról van szó, hogy a bizonyítékokat egyenként és összességében értékelve a Legfőbb Ügyészség úgy ítélte meg, hogy elegendőek a vádemeléshez. A Fővárosi Főügyészség „túlságosan magasra állította a lécet”, és szinte ítéleti bizonyosságú bizonyítást várt el az ügyben eljáró BRFK-tól. Azaz azért szüntette meg az eljárást, mert kétségei támadtak, hogy a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján biztosan elítéli-e a feltételezett elkövetőket. Hogy a Legfőbb, vagy az annál óvatosabb Fővárosi Főügyészségnek lesz a végén igaza, majd eldől. Egyelőre csak az a biztos, hogy a Legfőbb Ügyészség döntése nyomán a Fővárosi Főügyészségnek vádat kell emelnie a gyanúsítottak ellen.