Már Bécsben él és osztrák állampolgár az a fertődi származású 48 éves férfi, akinek tönkrement a házassága, 2009-ben el is vált a feleségétől. Három évvel korábban született kisfiukat a bíróság az anyánál helyezte el, de az apa rendszeres kapcsolatban maradhatott a gyerekével.

2009 karácsonyán a kisfiú azt mesélte az édesanyjának – a most hatályon kívül helyezett ítélet szerint –, hogy az apja kezénél, lábánál fogva megbilincselte őt, s csak akkor engedte szabadon, ha cserébe puszit adott neki. Két hónap múlva pedig nemi szervét a gyerek szájába tette, majd fia arcára ejakulált. Az asszony értesítette a gyámhatóságot, mely azonnal megtiltotta, hogy az apa kapcsolatba kerüljön a fiával.

A nő pótmagánvádas eljárás keretében fordult a bírósághoz. A Győri Törvényszék szemérem elleni erőszak büntette miatt az apát hat év végrehajtandó fegyházbüntetésre ítélte. A pótmagánvádló az ítéletet elfogadta, a vádlott felmentésért vagy új eljárás lefolytatásáért fellebbezett. Így került az ügy a Győri Ítélőtáblára.

– Semmi közöm az egészhez, hazugság az ellenem felhozott vád – mondta az utolsó szó jogán a szabadlábon védekező férfi, aki korábban az ügyvédjei tanácsára nem tett vallomást. Most már szívesen beszélt volna, de másodfokon nincs lehetőség a vallomástételre. Ügyvédje kifogásolta, hogy a sértett fiút nem hallgatták meg, noha ehhez az édesanya is hozzájárult, s az események felidézése a pszichológus szakértők szerint sem hordozta a másodlagos traumatizáció veszélyét. Perbeszédében az ügyvéd arra is utalt: a hazugságvizsgálat kizárta, hogy a vádlott a kisgyerek szájába tette a péniszét.

A pótmagánvádló jogi képviselője az első fokú bíróság által megállapított tényeket hibátlannak és hiánytalannak találta, s kérte az ítélet helybenhagyását. Megemlítette, hogy az apa jelenleg sem fizet tartásdíjat, egymillió forinttal tartozik volt feleségének, és azért csak ennyivel, mert a többit a fizetéséből már letiltották.

Az ítélőtábla a perbeszédek elhangzása után hosszan tanácskozott, majd hatályon kívül helyezte a Győri Törvényszék elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot. Mindenekelőtt eljárási hibákra mutattak rá. A gyámügy megbízásából vizsgálódó pszichológust például a bíróságon csak tanúként lehetett volna kihallgatni, szakértőként nem. A tanú és a szakértő státusza ugyanis teljesen más a bíróság előtt. Az ítélet indoklásában azonban szakértőként hivatkoztak a tanúra.

Az eljárási ellentmondások mellett a tábla szerint a vallomásokat, szakértői véleményeket egyoldalúan és nem teljes körűen értékelték, azokat emelték ki, amelyek az apa számára kedvezőtlenek. A Győri Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy másodfokon nem lehet javítani, korrigálni a hibákat, ezért rendelte el az új eljárást.