Tibet területének 18 százalékát, 21,7 millió hektárt borít sivatag, amelynek területe évente 39500 hektárral nő - számolt be  Sangye Drwa, a területi erdővédelmi hivatal tisztségviselője.

A négyezer méter magasan fekvő Tibeti-fennsíkon - amely különösen érzékeny a hőmérséklet-változásra - a felmelegedés egyre  több negatív hatása érzékelhető. Olvadnak a gleccserek, és amennyiben a tovább tart a sivatagosodás, a nyugat-kínai területek lakosainak millióit fenyegeti rövid távon árvízveszély, hosszú távon  pedig aszály. Drawe szerint Tibet elsivatagosodásához a száraz  éghajlat, a túlzott mértékű legeltetés, a bányászat és az erdőirtás  járult hozzá.

A fennsíknak csak 11,3 százalékát borítja erdő szemben a 20 százalékos kínai átlaggal. A tibeti kormány elős lépésben  csütörtökön 5,4 millió dolláros helyreállítási programot jelentett be a délnyugaton található Ngari terület négy vízgyűjtőjének, a  Mapham Yutso, a Zhari Namco (Tsari Namtso), a Dongco és a Pangong Tso tavak védelmére.

A sivatagosodás megakadályozására irányuló tervektől - amelyek között erdőtelepítés is szerepel - a hatóságok azt remélik, hogy jövőre megállítható lesz a folyamat, és 2020-ra a sivatag felét vissza tudják hódítani a szárazságtól.