Már 2945 négyzetkilométer van víz alatt

A  vízügyi szervezet továbbra is "megfeszített erőkkel" küzd a belvízhelyzet javításáért, azz időjárás azonban egyelőre nem kedvez a védekezőknek. A síkvidéki területeken 1-10 milliméter közötti eső esett, így nőtt a belvízzel elöntött terület - olvasható az igazgatósághoz tartozó Országos Műszaki Irányító Törzs által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Jelenleg 2945 négyzetkilométert borít belvíz, ebből 1644 négyzetkilométer a vetés-szántó, a teljesen átitatott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület pedig meghaladja a 4000 négyzetkilométert. A szerdai jelentés szerint 2860 négyzetkilométernyi területet borított belvíz az országban.

Már mind a 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén védekeznek. Az ország 90 belvízvédelmi szakaszából 75 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség, ebből 14 szakaszon elsőfokon, 42 szakaszon másodfokon és 19 szakaszon (Zala, Kis-Balaton, Hortobágy-Berettyó, Dél-Alföld és a Körösök mentén) harmadfokon védekeznek. A szegedi vízügyi igazgatóság szinte teljes területén harmadfokú a belvízvédelmi készültség.

A csatornákban a vízszintek erőteljesen megemelkedtek, a kritikusabb helyeken, ahol a belvíz belterületeket veszélyeztet, a vízügyi igazgatóságok a belvizeket mezőgazdasági területekre vezetik. A belterületek védelme érdekében a csatornákban irtják a növényzetet, és iszaptalanítanak.

Jelenleg 183 településen van belvízvédelmi készültség, 22 településen pedig harmadfokú a készültség.

Kétszáz lakóház van veszélyben Nyíregyházán

Kétszáz lakóházat veszélyeztet a belvíz Nyíregyházán, ahol csütörtökön másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el - közölte Kovács Ferenc, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely fideszes polgármestere sajtótájékoztatón.

Egy ház már megrogyott a víz nyomása alatt, az életveszélyessé vált épületet a közműhálózatról is le kellett kapcsolni, további négy házat homokzsákokkal védenek a víztől - mondta a csaknem 120 ezer lakosú város vezetője. Az önkormányzat felkészült arra, hogy több lakót kell majd kiköltöztetni a veszélyeztetett házakból; eddig hat üres önkormányzati lakást készítettek elő az érintettek ideiglenes elhelyezésére - tette hozzá.

A polgármester közlése szerint a megrogyott házból az ott lakó egyik idős férfi még nem volt hajlandó kiköltözni, társát rokonok helyezték el.
Kovács Ferenc elmondta, hogy a belvíz a leginkább Nyíregyháza orosi, sóstói, kertvárosi és rozsrétszőlői részét veszélyezteti. A legkritikusabb a helyzet a rozsrétszőlői városrészben, ott 25 lakóházat közvetlenül fenyeget a víz. Sok ház pincéjét már elöntötte az ár, s a vizet onnan nem tudják eltávolítani, mert a magas talajvíz visszafolyik oda. 

A belvíz a sok eső miatt alakult ki Nyíregyházán, ahol egy hete szinte folyamatosan esik. Eddig az éves 460 milliméter csapadéknak csaknem a két és félszerese, több mint 1.000 milliméter hullott a nyírségi nagyvárosra. A másodfokú belvízvédelmi készültség keretében jelenleg négy nagyteljesítményű szivattyúval, illetve nyolc tartálykocsival a katasztrófavédelmi szervezet, a városüzemeltetési társaság és a vízügyi igazgatóság szakemberei igyekeznek elvezetni, elszállítani a vizet a veszélyeztetett 200 nyíregyházi lakóháztól.

Az önkormányzat további nagyteljesítményi szivattyúkat és tömlőket vásárol, az utóbbiakra azért van szükség, mert távolra kell átemelni a vizet az elöntött utcákból, kertekből. Kovács Ferenc kitért arra, hogy igyekeznek szabaddá tenni a korábban betemetett, a csapadékvizet elvezető árkokat, s a még meglévő tározókból is kiszivattyúzzák a vizet, hiszen további csapadék várható. Nyíregyháza a jövőre nézve azt tervezi, hogy úgynevezett záportározókat építenek a belvíz által a leginkább fenyegetett részeken, a beruházásra pályázati forrásból szeretnének pénzt előteremteni.

Belvízveszély Békésben

Újabb 7,9 négyzetkilométerrel, 551,9 négyzetkilométerre nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága Békés megyében.

A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a víz alatt álló területek nagysága megközelítette az 1999-es rekordot; akkor 588 négyzetkilométert (58.800 hektárt) borított belvíz a térségben. Az áradat eddig 178 négyzetkilométer (17.800 hektár) vetést és 228 négyzetkilométer (22.800 hektár) szántót öntött el, a többi rét és legelő, valamint egyéb művelési ág alá tartozik.

Az igazgatóság tíz belvízvédelmi szakaszának a felén a legmagasabb szintű, a másik felén pedig másodfokú készültséget tartanak fenn. A védekezésben csaknem 300-an vesznek részt. A folyamatosan működő állandó és mobil szivattyútelepek egy nap alatt 7,5 millió köbméter vizet emeltek át a főbefogadó folyókba és csatornákba.

Szerdán a Dögös-Kákafoki-csatorna 14.256-os kilométerszelvényénél lévő tiltót elzárták, így a csatorna vize a baloldali töltés megbontása után ideiglenes tározóba folyik. Ezzel megszüntették a szarvas-békésszentandrási holtág terhelését, eddig oda folyt a csatorna vize, és az már megtelt.

A térség önkormányzatai közül újabb kettő rendelt el belterületi készültséget, így a megyében a 75-ből már 32 településen van érvényben riasztás. Harmadfokon hétben - közöttük Szarvason, Békésszentandráson, Muronyban és Telekgerendáson - védekeznek, míg további 17 önkormányzat másodfokú, míg nyolc a legalacsonyabb szinten védekezik az elöntések ellen.   
A meteorológiai előrejelzések szerint csütörtökön területi átlagban 6,7 milliméter csapadék várható, s azt követően komoly lehűlésre kell számítani.

Elöntött területek a Közép-Duna-völgy vidékén

Meghaladja a 60 négyzetkilométert (6 ezer hektárt) a belvízzel elöntött területek nagysága a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által felügyelt részeken - közölte Baross Károly igazgató csütörtökön az MTI-vel. A lehullott csapadék és az olvadás következtében tovább nőtt az elöntött terület nagysága, ennek csaknem a fele szántó.

A belvíz túlnyomórészt a Ráckeve-Dömsöd-Apaj-Kiskunlacháza térséget érinti, de jelentős elöntések vannak Dabas és Ócsa térségében is. A lakott területek védelme érdekében átlagosan napi tizenkét órában működnek a ráckevei, a szigetbecsei, a dömsödi és a szúnyogi szivattyútelepek. A másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben a ráckevei (soroksári) Duna-ág és az Észak-Duna-völgy belvízvédelmi szakaszán. Jelentősen emelkedett a csatornák vízszintje, a medrek telítettsége csaknem száz százalék.

A Zagyva és mellékvizeinek medre továbbra is rendkívül telített. A folyó felső szakaszán elindult árhullám Szentlőrinckáta kivételével mindenhol tetőzött, a Zagyva vízállása jelenleg stagnál.

Továbbra is érvényben van az elsőfokú árvízvédelmi készültség Hatvantól a szentlőrinckátai gátőrjárásig, az alsó szakaszok tehermentesítése érdekében a maconkai és a mátraverebélyi tározókkal - ahol az elsőfokú árvízvédelmi készültség továbbra is fennmarad - a szakemberek úgynevezett vízkormányzást végeznek.

Növelték a készültséget Hajdú-Biharban

A legmagasabb, harmadfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el Hajdú-Biharban, az Alsó-Nyírvíz-Nagy-éri védelmi szakaszon a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, így már két szakaszon is a legmagasabb riasztási szint van érvényben - közölte Bara Sándor védelemvezető csütörtökön az MTI-vel. Az említett szakasz mellett a Berettyó-alsón is harmadfokú készültséget tartanak fenn, és továbbra is készültség van az igazgatóság területének mind a 12 védelmi szakaszán.

Másodfokú a készültség a Tisza alsó, középső és felső, a Kadarcs-Karácsonyfoki, a Kösely alsó és felső, a Hamvas-Sárréti, a Kálló, és az Alsó-Nyírvíz-Kati-éri szakaszokon, míg első fokú a Berettyó felső szakaszán.

A védekezésben az elmúlt nap folyamán 145-en vettek részt, munkájukat 23 szivattyútelep segítette, amelyekkel 4,2 millió köbméter vizet emeltek át tározókba. A vízzel elöntött területek nagysága így is mintegy 20 négyzetkilométerrel nőtt, ezzel már 364 négyzetkilométernyi föld áll víz alatt, aminek a fele vetés és szántó - tájékoztatott Bara Sándor.