A Heol.hu munkatársa a helyszínen megtudta, fél tizenkettő körül a termálfürdő vendégei kellemetlen, szúrós szagot éreztek az úszómedence környékén. Néhány perc múlva szédülni kezdtek, erősen köhögtek. Az úszómester is érzékelte, hogy valami baj lehet, ezért mindenkit kiküldött a vízből, és értesítette a mentőket.

Tóth Péter, a fürdő ügyvezető igazgatója a portálnak elmondta, hogy a balesetet egy szolnoki cég munkatársa okozta. A társaság három éve szállít a fürdőnek különböző vegyszereket (takarításhoz, fertőtlenítéshez), ezúttal azonban egy új dolgozót bízott meg a feladattal. A fiatalember a kénsavas és a hipós tartályt rosszul kezelte, és két anyag egymással keveredhetett, a veszélyes elegy pedig a légkörbe szabadult.

Az igazgató tájékoztatása szerint a fürdőt kevesebb, mint 20 perc alatt kiürítették, jelenleg még nem tudják, hogy mikor nyithat újra a létesítmény.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóügyeletese, Hevesi Katalin elmondta: a helyszínre nagy erőkkel kiérkező mentők a sérülteket ellátták, a fürdő területére csak légzésvédő felszereléssel lehet belépni.

A baleset körülményeinek felderítése azonnal megkezdődött az Egri Járási Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Munkavédelmi Felügyelőség bevonásával.

Ritkán van hasonló baleset

A Magyar Fürdőszövetség szerint biztonságosak a magyar fürdők, a fertőtlenítésre használt vegyszerek kezelésénél azonban nem lehet kizárni az emberi tényezőt - mondta a szervezet ügyvezető elnöke az MTI-nek annak kapcsán, hogy pénteken 17 ember lett rosszul a Heves megyei Demjén fürdőjében, amikor klórgáz került a levegőbe.

Épp az ilyen és ehhez hasonló balesetek elkerülése érdekében született meg a fürdőszövetség kezdeményezése nyomán az a döntés, hogy szeptembertől csak OKJ tanfolyam elvégzése után lehet fürdőgépészi munkakört ellátni - közölte Vancsura Miklós.

A magyarországi fürdőkben igen ritkák a vegyi balesetek, mert szigorú szabványok vonatkoznak a fertőtlenítéshez használt vegyszerek tárolására és használatára, illetve rendszeresen ellenőrzik azok betartását. Tavaly csupán egy olyan baleset történt, amikor klórgáz került egy fürdő levegőjébe.

A magyarországi fürdőkben két eljárás terjedt el. Az egyik, amikor a reakcióba lépő vegyszerek használatával állítják elő a fertőtlenítőszert. A másik, amikor elektrolízis nyomán folyékony formában juttatják a vízbe a klórt. Ez utóbbi biztonságosabb, mert kizárja a gázképződést - magyarázta az ügyvezető elnök. Ugyanakkor az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek arra törekednek, hogy a klórt mint fertőtlenítő anyagot egyre inkább kiszorítsák a fürdőkből - jegyezte meg.

A vegyszerek helyett úgynevezett ultraszűrőket használnak, amelyek a baktériumokat és a vírusokat ki tudják szűrni a vízből. Ez a klór okozta mellékhatásokat, például a szemek bevörösödését is kiküszöböli. Magyarországon Sárváron helyeztek üzembe először ultraszűrős fertőtlenítési technológiával működő fürdőt.