Harmadfokú a készültség a Kis-Balaton környékén

Harmadfokú a belvízvédelmi készültség a Kis-Balaton déli öblözetében, a Nagykanizsa-Budapest vasútvonalat érintő szakaszon, valamint Zalaapáti környékén, ahol szántóföldeket és erdőket veszélyeztet a belvíz - tájékoztatta a Kis-Balaton Üzemmérnökség vezetője hétfőn az MTI-t.

Laki István közölte: az elmúlt 10-15 évben nem volt ekkora belvíz a Kis-Balaton környékén. Valamennyi szivattyútelep teljes kapacitással működik, naponta 400 ezer köbméter - hóból, esőből származó - vizet szivattyúznak át a Kis-Balatonba. A lefagyás most még "valamit segít a helyzeten", a szivattyútelepek még bírják a terhelést, de ha bekövetkezik az olvadás, várhatóan még rosszabb lesz a helyzet - tette hozzá.

A szántóföldek Sávoly, Zalaapáti és Esztergályhorváti mellett vízben állnak, az erdőket 30-40 centiméteres víz lepte el, ami a "faállománynak sem tesz jót".

A déli részen a tőzeges talajra épült Nagykanizsa-Budapest vasútvonal és az M7-es autópálya is a veszélyeztetett területen fekszik. A vasúti pálya mindkét oldalán 1-1,5 méter magasan áll a víz, a belvízvédelmi szakemberek mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen sebességkorlátozást bevezetni. Az autópályánál is megjelent a belvíz, de ez nem veszélyezteti a közlekedést.

A Kis-Balatonnál a bal parti öblözetben, Zalavár és Sármellék környékén, valamint Keszthely, Hévíz, Alsópáhok és Fenékpuszta területén másodfokú a készültség

Nőtt a belvízzel borított területek nagysága

Egyre csak nő a belvízzel borított területek nagysága, jelenleg 224 ezer hektárnyi, ennek több mint fele vetés-szántó.

Az Országos Vízügyi Informatikai Szolgálat (OVISZ) honlapja (www.vizugy.hu) szerint tovább nőtt a belvízzel borított területek nagysága, jelenleg 224 ezer hektár, amiből 133 ezer hektár a vetés-szántó, de az északi területeken a hótakaró, a déli részeken a területek bejárhatatlansága miatt nehéz a belvíz felmérése. A teljesen átitatott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület ennek akár a kétszerese is lehet a honlap szerint.

A tájékoztatás szerint tíz környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén 65 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség, ebből 11 szakaszon - a Zala, a Kis-Balaton, a Hortobágy-Berettyó és a Hármas-Körös mentén - harmadfokon védekeznek.

Jelenleg mintegy 100 település védekezik belvízvédelmi készültség elrendelése mellett, ebből 17 település - Gyomaendrőd, Kétsoprony, Mezőberény, Murony, Szarvas, Báránd, Csökmő, Kamut, Körösladány, Telekgerendás, Csanádpalota, Csanytelek, Abony, Örményes, Földes, Mezősas, Újiráz - harmadfokban.

A tájékoztatás szerint az elkövetkező időszakban minden további csapadék ott marad a területen, a talaj már teljesen telített, nem tud több csapadékot befogadni, a folyókon levonuló kisebb árhullámok miatt pedig megszűnik a gravitációs bevezetés lehetősége.

A közlemény emlékeztet rá: a decemberi átlagcsapadék 80-90 százaléka már az első három nap alatt leesett, ám még átlagosan csapadékos december-január esetén is jelentős mértékben kell számolni belvízzel, ami nem csak a mezőgazdasági, hanem a belterületeket is érinti. Csapadékos időjárás esetén pedig rendkívüli belvízre kell számítani.

A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint súlyos belvízvédelmi helyzet alakult ki Békés megyében, hiszen az elöntött területek nagyság egy nap alatt 800 hektárral emelkedett, és elérte a 43.800 hektárt. Az igazgatóság területén eddig 1999 decemberében volt a legnagyobb elöntött terület, amikor 58.800 hektár állt víz alatt.

Szarvas polgármestere, Babák Mihály (Fidesz) pedig arról tájékoztatta az MTI-t, hogy kilépett a medréből a Szarvas-békésszentandrási-holtág Szarvasnál, mert a szivattyúk nem győzik a holtágba befolyó belvizet átemelni a Hármas-Körösbe. A polgármester elmondta: a holtág egyes területeken elöntötte a meder melletti alacsonyabban fekvő partszakaszokat, és előfordulhat, hogy a későbbiek során veszélyezteti Szarvas és Békésszentandrás belterületeit is.