A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2011 áprilisában kezdte lehallgatni Répás Lajos telefonját, mivel azt gyanították, hogy részt vesz egy prostitúciós hálózat szervezésében. A Direkt36 által megismert, kétezer-ötszáz oldalas nyomozati anyagból és telefonlehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a jelenleg kerítés vádjával bíróság előtt álló Répás Lajosnak több áttételes kapcsolata is volt a hatóságokkal, és kapott információkat az őt is érintő nyomozásról - írta a Dirket36.

Egy barátja például azt állította, hogy jó összeköttetései vannak a Nemzeti Nyomozó Irodával , és igyekezett neki információkat szállítani az eljárásról. Ez a barát volt az, aki 2011 augusztus 8-án „kötelességének érezte értesíteni Répást" arról, hogy „előkerült a neve a szervnél" . Ez után kezdett el Répás óvatosabban telefonálgatni. A nyomozati anyagban nincs arra utaló jel, hogy a rendőrség megpróbálta volna kideríteni, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodától ki szivárogtatott információkat a nyomozás állásáról.

A nyomozati anyagok jelentéseiből kiderül az is, hogy Répásnak egy családtagján keresztül áttételes kapcsolata volt az Alkotmányvédelmi Hivatallal, vagyis a magyar polgári titkosszolgálattal. Az NNI a nyomozás során kikérte Répás hívásadatait a telefonszolgáltatótól, és ebből kiderül, hogy öt és fél hónap alatt 305-ször beszélt valakivel telefonon, akinek a rendőrségi irat szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) fizeti elő a mobilját. Az AH-t felügyelő Belügyminisztérium közölte, hogy a telefonszám a flottacsomagjának része, és nem is közvetlenül a hivatal fizette elő, hanem az egyik munkatársuk, aki aztán azt egy közeli hozzátartozója rendelkezésére bocsátotta.

A Belügyminisztérium nem árulta el a telefont előfizető AH-munkatárs nevét, és azt sem, hogy ő melyik közeli hozzátartozójának adta oda a telefont. Répás egyik rokona viszont a Dirket36 kérdésére megerősítette, hogy ő használta a telefont. A rokon neve nem szerepel a nyomozati anyagokban, és nem áll rendelkezésünkre arra utaló információ sem, hogy az áttételes titkosszolgálati kapcsolatnak volt-e köze a nyomozáshoz. A lehallgatási jegyzőkönyvek kivonataiban egy olyan beszélgetés sem szerepel, amely Répás és a titkosszolgálathoz kötődő telefon használója között zajlott.

Répás Lajos neve prostitúcióval kapcsolatban először 2008-ban merült fel neve: ekkor francia hatóságok hallgatták ki Párizsban, mert azt gyanították, hogy két magyar nőt egy külföldi állampolgárnak, egy harmadikat pedig magyar üzletembereknek közvetített prostitúcióra.

Nem sokkal később hasonló gyanúval került Répás a magyar rendőrség látókörébe. 2009-ben indult el Magyarországon „Visszajátszás" fedőnéven egy nyomozás egy magyar luxusprostitúciós hálózat felderítésére. A később „Dubaj-ügy" néven elhíresült bűncselekmény-sorozatban a vád szerint egy férfi és két nő összesen 40 százalékos közvetítői díj fejében szervezett magyar modelleket, hostesseket alkalmanként kb. 1000 euróért például Dubajba, Marokkóba, Svájcba és Franciaországba. Ezekről az utakról „virágnyelven" beszéltek, a szexmunkát felkérésnek, ajánlásnak, fotózásnak hívták. A rendőrség feltételezése szerint Répás is részt vett a szervezésben, ezért 2011-ben elkezdték lehallgatni az ő telefonját is.