Cigarettázó fiatal Dublinban. A legtöbben huszonöt éves koruk előtt szoknak rá a dohányzásra Kurucz Árpád / Népszabadság

Nem véletlenül fordult a londoni legfelsőbb bírósághoz a világ legnagyobb dohányipari vállalata, a Philip Morris, összefogva a British American Tobacco és a Japan Tobacco International óriáscégekkel. Mint közös közleményükben hangsúlyozzák, ezt a törvényszéket „gyors és hatékony fórumként” tartják számon magánjogi ügyekben. A gyorsaságra ezúttal sem lehet panasz: a beadványt nyáron nyújtották be, és az angol bírók máris az Európai Bíróságnak utalták tovább az ügyet.

Pontosan ezt akarták a cigarettagyártók. Azzal érvelnek, hogy a dohánytermékekről szóló új irányelvvel az EU túllépte a hatáskörét, ráadásul a szabályozás sérti az egységes belső piacot. (Uniós joganyag felülvizsgálatát csak nemzeti bíróság kezdeményezheti, ezért volt szükség a londoni kitérőre.) Több szigorítás is bosszantja a dohánylobbit, elsősorban a képi és szöveges figyelmeztetések kötelező elhelyezése, valamint az ízesített – például a mentolos – cigaretták betiltása.

Soha olyan intenzív lobbizás nem kísért uniós jogalkotást, mint a dohányzás elleni jogszabály kidolgozását. A nyomásgyakorlásnak meglett az eredménye, az irányelvet több ponton is felvizezték. A képi és szöveges figyelmeztetéseknek – szemben az eredeti javaslatban szereplő 75 százalékkal – végül csak a cigarettásdobozok felületének 65 százalékát kell elfoglalniuk. Megfúrták a lobbisták a vékony (slim) cigik betiltását is; felmérések szerint ezekről sokan gondolják, hogy kevésbé ártalmasak az egészségre. Szintén kivették a szabályozásból az Európai Bizottság legbátrabb kezdeményezését, az egységes csomagolás bevezetését (erre eddig csak Ausztrália szánta rá magát). Ennek a lényege lett volna, hogy minden doboz egyszínű legyen, és ugyanúgy nézzen ki, megfosztva ezzel a gyártókat a lehetőségtől, hogy a csomagolás alakjával és színével tegyék vonzóbbá a termékeket.

Bár egészen az Európai Bíróságig eljutottak a nagyvállalatok, gyors eredményre nem számíthatnak. A luxemburgi taláros testület valószínűleg csak másfél-két év múlva dönt a beadványról, a megtámadott uniós irányelv addig is érvényben marad. A szigorításokkal főleg a fiatalok körében próbálják csökkenteni a dohányzás vonzerejét. A cigarettázók többsége ifjúként szokik rá a füstölésre: 70 százalékuk tizennyolc éves koruk előtt, 94 százalékuk pedig azelőtt, hogy a huszonöt éves kort betöltenék. Az EU-ban a dohánytermékek fogyasztása – becslések szerint – évente 700 ezer lakos korai halálát okozza.