Augusztus a köztudatban a hullócsillagok hónapjaként él, ami nem véletlen, a Perseidák érkezésével sötétedés után akár percenként több hullócsillagot is megfigyelhetünk.

A Szent Lőrinc könnyeiként is ismert meteorrajtról szóló első írásos feljegyzés már egészen koránról, i. e. 36-ból származik,  végül csillagászok a 19. században állapították meg, hogy a Perseidák az 1862-ben felfedezett Swift-Tuttle üstökös szétdarabolódott részeiből áll.

Ilyenkor mintha tényleg sajtból lenne a Hold...JASON REED / Reuters

Noha a meteorraj megfigyelésére inkább a sötétebb éjszakák alkalmasak, az elkövetkezendő napokban mégis érdemes az eget kémlelni, mert a hullócsillagok mellett egy másik különleges látvány tárul a szemünk elé: augusztus 10-én vasárnap este a Hold 50 ezer kilométerrel közelebb lesz a Földhöz a szokásosnál, emiatt jóval, 30%-kal fényesebbnek és akár 14%-kal nagyobbnak tűnhet.

A csillagászat amúgy nem használja a szuperhold kifejezést. Holdunknak négy fő fázisa van, úgy mint újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed – ezek között nem szerepel a szuperhold.