Szüleik helyett dolgoztak a megkínzott szigetszentmiklósi gyerekek
Mint azt mi is megírtunk, egy most elkészült vádirat szerint K. Rudolfot és feleségét azzal gyanúsítják, hogy hosszú éveken át kínozták három gyermeküket, rendszeresen verték és megerőszakolták őket, többször előfordult, hogy rágcsálókat, bogarakat vagy ürüléket adtak nekik enni.
A nagy port kavart ügyben újabb információk jutottak a Blikk birtokába: a 8, 9 és 10 éves gyerekeket rabszolgaként is dolgoztatták. A férfi munka után általában leült a tévé elé, és inni kezdett. Ahogy esteledett, és egyre részegebb lett, úgy szaporodtak a parancsai, a gyerekeknek hol fel kellett mosniuk, hol tűzifát kellett hordaniuk, hol pedig parancsszóra egymással kellett szexuális játékokat játszaniuk, hogy szórakoztassák szüleiket. Az anya a gyermekek vallomása szerint egyáltalán nem vezetett háztartást, se nem főzött, se nem takarított. Talán ezért láthatták őket a szomszédok gyakorta a kukáknál guberálni: a gyerekek itt kerestek maguknak ennivalót.
A vádirat szerint a gyerekek csak nagy ritkán mentek iskolába, ennek oka általában az volt, hogy „dolguk" volt otthon. A szigetszentmiklósi általános iskola igazgatója a velvet.hu-nak azt nyilatkozta, ők már korábban észrevették, hogy problémák vannak a K. családnál.
– Négy évünkbe került, hogy végre nevelőszülőkhöz kerüljenek a gyerekek. Nem hatóság vagyunk, de az iskola mindent megtett, amit lehetett: ruhát gyűjtöttünk, rendszeresen látogattuk a családot, még tetűirtásra is elvittük a kicsiket. A családsegítőt is értesítettük, de nekünk csak jelzési jogunk van – nyilatkozta dr. Kiss Anna, és hozzátette: rendőrségi ügy is volt a dologból, de nem történt semmi – a Blikk kérdésére a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ezt cáfolta.
A pszichológus szakértő szerint elképzelhető, hogy a tanárok gyanúja ellenére a molesztált és bántalmazott gyerekek nem árulták el szüleiket. Dr. Végh József kriminálpszichológus szerint ha valakit módszeresen megfélemlítenek, abban erős függőség alakul ki a bántalmazója felé. A szakember azt is elmondta a Bliikknek, hogy egy ilyen folyamatos és brutális terror után a gyerekek rehabilitációja szinte lehetetlen, négyéves kor körül lezárul ugyanis az alapvető szociális és érzelmi fejlődés, és ez később már nagyon nehezen alakul át.