Szívrohamot okozhat az óraátállítás?
Martin Young, az Alabamai Egyetem kardiológusa szerint az óraátállítást követő hétfő és kedd a szívroham kockázatának 10 százalékos emelkedésével hozható összefüggésbe. Az októberi óraátállítás esetén pedig ennek ellenkezője igaz.
Vasárnap még nem kell nagyobb kockázattal számolni, ám hétfőn megugrik a szívroham kialakulásának lehetősége, mivel egy órával korábban kell kelni a munka miatt.
„Ennek pontos okát nem tudjuk, de számos elmélet létezik a magyarázatára” – állítja Young. „Az alváshiány, a napi biológiai óra és az immunválaszok mind-mind szerepet játszhatnak abban, hogy az óra egy órával történő átállítása károsan hathat az emberek egészségére.” Az Alabamai Egyetem sajtótájékoztatóján közzétett tanulmány ugyan összefüggést mutatott ki az alváshiány és a szívroham kockázata között, nincs bizonyíték ok-okozati kapcsolatra.
A kutató azt is elmondta, hogy az alváshiánytól szenvedő embereknek általában magasabb a testsúlya, és jobban ki vannak téve a diabétesz és a szívbetegségek kockázatának, mint azok, akik eleget pihennek. Az alváshiány emellett más élettani folyamatokat is befolyásol, például a gyulladásos reakciókat, melyek szintén összefüggenek a szívroham kialakulásával.
Szervezetünknek az alváshiányra és az óraátállításra adott válasza attól is függ, hogy korán kelő és fekvő „pacsirták”, vagy éjszakázó és sokáig alvó „baglyok” vagyunk-e. A tavaszi óraátállást az utóbbiak szenvedik meg jobban.
Young az óraátállítás negatív hatásainak ellensúlyozására azt javasolja, hogy a szokásosnál keljünk 30 perccel korábban szombaton és vasárnap, hogy felkészüljünk a hétfői korai kezdésre. Érdemes egészségesen megreggelizni, és korán reggel a szabadba menni, hogy érjen bennünket a napfény.
Azok pedig, akik nem szenvednek szívbetegségben, hétvégén végezzenek egy kis reggeli tornát. Ezekkel az óvintézkedésekkel elősegíthetjük a világos/sötét ciklusok váltakozására reagáló központi agyi óra, és a többi szervünket szabályozó periférikus órák átállítását is.
Forrás: Medipress
