A különlegesen kiképzett rágcsálók ugyanis pillanatok alatt képesek kiszagolni a földbe rejtett robbanóanyagokat: jelenleg a szaglószervük jelenti a legolcsóbb és leghatékonyabb módszert az aknamentesítési küzdelemben.

A megérdemelt jutalombanán Samrang Pring / Reuters

Az óriáspatkányok betanítását az 1998 óta működő civil szervezet, a tanzániai központú APOPO végzi. Alapítója Bart Weetjens belga kutató, aki kilencéves korában születésnapjára kapott egy hörcsögöt, innen az érdeklődése a rágcsálók iránt. Amikor arról olvasott, hogy egyes reptereken egereket vetnek be a kábítószerek kiszűrésére, az a gondolata támadt, hogy a rágcsálókat a TNT vagy más robbanószer kiszaglászására is lehetne trenírozni. Konzultált az Antwerpeni Egyetem professzorával, s a rágcsálóspecialista Ron Verhagen ajánlotta figyelmébe a gambiai hörcsögpatkányt.

Weetjens tapasztalatai szerint az óriáspatkányok húsz perc alatt végzik el azt a felderítő munkát, ami fémdetektorral egy napot venne igénybe. A „hőspatkányokként” emlegetett kisállatok pár kilós súlyuknak köszönhetően úgy tudnak manőverezni a halálos csapdákon, hogy az nem tépi őket cafatokra. Gyenge látásukat kiváló szaglással kompenzálják, könnyen taníthatók, s nem mellesleg olcsók. Egy felderítőpatkány betanítása ötödannyiba kerül, mint egy kutya kiképzése.

A legújabb kutatások szerint megfelelő tréninget követően a hörcsögpatkányokat bármilyen, szagmintán alapuló felderítő tevékenységre be tudják vetni, legyen szó szalmonella kimutatásáról, csempészáru kiszimatolásáról vagy romok alatt rekedt emberek felkutatásáról. A módszer terjedését a bürokrácia útvesztői és finanszírozási problémák gátolják.

Ragna Frans, a tanzániai bázisú szervezet képviselője lapunknak elmondta, civil szervezetként kizárólag pályázati pénzekre és adományokra hagyatkozhatnak. Tanzániában és Mozambikban is van tenyésztőközpontjuk, Angolában, Kambodzsában, Thaiföldön és Laoszban vettek részt aknamentesítő munkálatokban. Szívesen kiterjesztenék tevékenységüket Bosznia-Hercegovinára: az 1990-es évek polgárháborúja nyomán a közel 3,8 millió lakosú balkáni országban a mai napig 6 millió (!) robbanószerkezet található a föld mélyén.