Szemétre hajítják titkaikat a magyar cégek
Hogy mi is ezzel a gond? Noha a hulladékgyűjtő telepre nem juthat be akárki, az általunk kidobott iratokat könnyűszerrel kiszedhetik a kukából, és szabadon felhasználhatják. Egy kis figyelmetlenség, egy meggondolatlanul kidobott régi bankszámlakivonat, szolgáltatói számla vagy orvosi papír, és ezek segítségével egy ügyes csaló akár kölcsönt is vehet fel a nevünkben, vagy a bizalmas információk nyilvánosságra hozatalával zsarolhat.
Nem csak a magánszemélyek, hanem a vállalatok számára is hatalmas károkat okozhat, ha visszaélnek az ő, vagy alkalmazottainak, vevőinek adataival.
A hazai vállalkozások többsége mégis biztonságban érzi magát, döntően azt gondolják, megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás ellen - derült ki egy kétszáz hazai kis- és középvállalkozás adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait felmérő reprezentatív kutatásból.
Ennek azonban ellentmond, hogy a megkeresett cégek 27 százalékánál semmiféle előírás nincs a bizalmas iratok kezelésére, és a megkérdezettek 11 százaléka együtt kezeli a bizalmas papírokat a napi hulladékkal. Ezek után nem meglepő, hogy 34 cég számolt be arról, hogy akár anyagilag, akár a vevőkörét vagy a piaci pozícióit tekintve érte már az adataival való visszaélésből származó hátrány.
A telefonos felmérés során gyűjtött adatokkal összecseng a „bin research” kutatás eredménye is. Néhány vállalkozó szellemű kutató felkeresett egy hulladékgyűjtő telepet, és átnéztek763 kilogramm szelektíven gyűjtött papírhulladékot. Többnyire vállalati iratokat szemrevételeztek, s megtalálták többek közt egy patika több évre visszamenő napi forgalmi és zárási adatait, egy nonprofit kft. teljes EU-s pályázati anyagát, belső e-mailezését, szerződés-tervezeteit, számláit, főkönyvi kivonatait és nagy arányban kerültek elő oktatási intézményektől származó aláírással és fényképpel ellátott diákigazolvány-igénylő lapok, bizonyítványok és személyi igazolvány másolatok is.
Talán a legmegdöbbentőbb mégis az egyik fejvadász cég által kihajított, hatalmas mennyiségű önéletrajz volt, rajtuk a jelentkezők összes személyes adatával, bizonyítványaik, okleveleik, leckekönyvük, nyelvvizsgájuk fénymásolatával és a fejvadász cég értékelésével. Főleg az utóbbi az aggasztó, az ugyanis különleges adatnak minősül - mondta dr. Halász Bálint információtechnológiával foglalkozó ügyvéd a Fellowes cég „Védje adatait” programjának sajtótájékoztatóján.
A hatalmas papírkupacban csekkeket, bankszámlakivonatokat, szolgáltatói számlákat, szerződéseket, televízió- és mobil előfizetéseket, és orvosi papírokat is találtak, melyek segítségével egy öttagú család teljes profilját össze tudták rakni. S miközben a talált iratokat mustrálták, kiderült, a családfő adatmegsemmisítéssel foglalkozik. Úgy tűnik, miközben az őt megbízó vállalatok iratait valóban likvidálta, családja papírjaival már felelőtlenebbül bánt.
„A hulladék között talált iratok jelentős része nem csak üzleti kémkedésre vagy identitáslopásra ad kiváló lehetőséget, hanem a bizalmas információk hanyag kezelése komoly jogi szankciókkal is járhat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hasonló esetben szabott már ki 10 millió forint összegű bírságot, amelyet a bíróság is jóváhagyott. Emellett potenciális kockázatot jelenthetnek az érintett magánszemélyek által indítható perek, amelyek a reputáció veszteségen túl kártérítést is vonhatnak maguk után” – mondja az ügyvéd, aki azt tanácsolja, hogy a feleslegessé vált bizalmas dokumentumokat tépjük szét, vagy semmisítsük meg, mielőtt a kukába dobnánk, hiszen ha egy dokumentumot nem lehet összerakni, senki sem tud visszaélni vele.
