Szántai pokoljárása még 2000 végén kezdődött, amikor a panziójában történt lopás miatt kihívott rendőr közölte vele: a hatóságok soha nem fogják megtalálni a tolvajt, de tud valakit, aki segíthet megelőzni az efféle eseteket. A rend egyenruhás őre Szűcs Attilát, a helyi éjszakai élet egyik erős emberét ajánlotta a bizalmába; ő évekkel később a Fekete sereg néven elhíresült bűnszervezetben is komoly karriert futott be.

Szűcs és társa, Vajda József több százezer forintot kért volna a panzió védelméért. Szántai nem akart fizetni, Szűcséknek viszont nem lehetett nemet mondani. 2001. január 6-án Vajda és Szűcs – hetekig tartó fenyegetőzés után – megverték, kirabolták és megalázták Szántait. Egy szál alsóban tudott csak elmenekülni előlük. A panziójáig üldözték, és rátörték az ajtót. Szántai engedéllyel tartott lőfegyverével ekkor több figyelmeztető lövést adott le, mielőtt Vajda megragadta volna a fegyvert tartó kezét. A pisztoly elsült, Vajda holtan esett össze. Szűcs előbb menekülőre fogta, majd meggondolta magát, és Szántaira támadt. A panziós egyetlen célzott lövéssel harcképtelenné tette.

Szántait a történtek után gyilkosság gyanújával őrizetbe vették. A rendőrség hivatalosan tagadja, de az ügyet ismerő nyomozók emlékezete szerint az őrizetbe vételében az is közrejátszott, hogy Vajda édesapja az egyik budapesti kerületi kapitányság osztályvezetője volt. Ez a tény később az eljárás egészére kihatással volt.

Szántait tizenhárom év fegyházra ítélték, a büntetése nagy részét a lelőtt Vajda és a megsebesített Szűcs bűntársai között kellett letöltenie. Közel hét évet leült a büntetéséből, amikor a sokadik védője, Jován László perújítást kezdeményezett, mivel a Szántai elleni eljárásban sem a nyomozó, sem a vádhatóság, sem a bíróság nem vette figyelembe, hogy egy rendőr hívta rá a maffiát, amelynek tagjai hetekig fenyegették, zsarolták, majd megverték.

Jovánnak elődeihez képest könnyű dolga volt. Miután Szántait elítélték, egy másik bíróság zsarolásért és Szántai bántalmazásáért elítélte Szűcsöt, valamint a banda más tagjait – egy harmadik bíróság pedig a rendőrt, aki ráhozta a nehézfiúkat. Az, hogy ez a három ügy valójában egy, a legkevésbé sem zavarta az akkori ítészeket. Miután egy bíró összeolvasta a három ítéletet, azonnal elrendelte a perújítást, amelynek végén Szántait „jogos védelem" címén felmentették az emberölés vádja alól. Az állam azonban ebben az ügyben a jogerős ítélet ellenére sem akart fizetni.

Kérdés, hogy a mostani ítélet jobb belátásra téríti-e a rendőrséget, az ügyészséget (bár ők már jelezték, hogy készek a peren kívüli egyezségre) és a büntetés-végrehajtást. E szervezeteket a büntetőeljárás során elkövetett hibáikért és a fogva tartás körülményeiért készül perelni Szántai.