A Pécsi Törvényszék márciusban ítélte el W. Gyulát. A pécsi egyházmegye gazdálkodását 1994-től 2010-ig irányító, 52 esztendős lelkészt adócsalás, hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértésének bűntettében marasztalta el a bíróság. A szabadságvesztésen túl a törvényszék 4 évre eltiltotta W. Gyulát a közügyektől, s kamatokkal együtt több mint 70 millió forint kártérítésre kötelezte őt. A törvényszék ítélete megállapította, hogy az egyházmegye járulékmentesen fizette ki a püspökség több alkalmazottját, akik erre nem voltak jogosultak, s emiatt az államot öt év alatt 8,7 millió forint kár érte.

Az elsőfokú ítélet szerint a fentiekért W. Gyulát terheli felelősség. Amiképp azért is, hogy az egyházmegye 3 év alatt összesen 24 millió forinttal többet fizetett az indokoltnál, amikor gondozóház céljaira bérbe vett egy szentlőrinci épületet a püspökség saját vállalkozásától, a Fény Kft.-től. Ugyanakkor a Fény Kft. – amelynek W. Gyula volt az ügyvezetője – bérbe vette az egyházmegye egyik pincéjét, s a bérleti díj ki nem fizetésével 23,5 milliós kárt okozott a püspökségnek.

A bíróság indoklása arról is szólt, hogy a pécsi egyházmegye könyvelése követhetetlen volt abban az időben, amikor W. Gyula volt a vagyonkezelő. A püspöki rendelkezési alapba befolyó s onnan kifizetett pénzekről semmilyen adat sincs, s azt sem lehet tudni, hogy kik kaptak összesen 90 millió forintnyi munkáltatói kölcsönt, és az érintettek ebből mennyi pénzt fizettek vissza.

A vádlott a perben felelősségét kisebb részben elismerte, a tárgyaláson azonban nem tett szóbeli vallomást, csak írásban reagált a vádra. Ebben azt állította, hogy ő csak az egyházmegye korábbi gazdálkodási gyakorlatát követte, s módszerét nem kifogásolta a püspökség többi vezetője és alkalmazottja. A vádlott úgy vélte, hogy ha a bűncselekmények megtörténtek, akkor azok miatt az egyházmegye több vezetőjét is felelősség terheli. A bíróság indoklásában erre nem reagált, s úgy látta, hogy W. Gyula egyedül dönthetett a terhére rótt ügyekben.

A verdikt ellen az ügyészség és a vádlott is fellebbezett, így az eljárás pénteken a Pécsi Ítélőtáblán folytatódott. A tárgyalás első napján az ügyészség súlyosbítást kért a vádlottra, többek között azzal érvelve, hogy W. Gyula éveken át, folytatólagosan követte el a terhére rótt bűncselekményeket, s vezetőként élt vissza hatalmával.

A lelkész ügyvédje, Bánáti János viszont legfeljebb a próbára bocsátást vélte indokoltnak védence esetében. Bánáti úgy fogalmazott, hogy az egyház a hitéletért felel, ebből kifolyólag a könyvelés nem erőssége egyik egyházmegyének sem. Bánáti kétségbe vonta, hogy a feltárt hibákért egyedül W. Gyula felelt volna. Az ügyvéd szerint az elsőfokú bíróság rossz szakértői véleményekre építette döntését, a hűtlen kezelést pedig azért vélte megalapozatlannak, mert ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, ugyanakkor az ítélet indoklása sehol sem tér ki arra, hogy W. Gyula tettét szándékosság motiválta volna.

A táblabíróság december 22-én hirdet ítéletet a volt vagyonkezelő ügyében.