Baj is lehet az Alföld süllyedéséből

Akár tíz centimétert is süllyedt az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt évtizedekben, miközben az Északi-középhegység emelkedett. Bár a nagy területű mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból a jelenség fontos, mert lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.

A Geodézia Zrt. hétfői sajtóközleménye rámutat: tektonikai mozgás, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése nemcsak nagy földrengés-kockázatú törésvonalak mentén figyelhető meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld jellemzően süllyedt, nem ritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben - idézi a közlemény Busics Györgyöt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét.

Ilyen például Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA) kimérték. Az EOMA újramérése 2007-ben elkezdődött ugyan, ám a tizenegy főkörből (poligonból) pénzhiány miatt csak háromra terjedt ki.

"Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók" - véli Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója. Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig ez utóbbi medence jellege a korábbinál veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása.

A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel. "Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni, jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása. Rendkívül fontos, hogy a tektonikai mozgásokról világos képünk legyen, nemcsak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is, hiszen a feltárt mozgások száz évre előrevetítve már jelentősnek mondhatók" - fogalmazott Nagy István.

Busics György szerint ugyanakkor a magassági alapponthálózat újramérése fontos az autópályák építésénél is, hiszen "munkaterületenként több tíz kilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljárók építését, és az egyes szinteknek a munka végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk."

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.