Romániában becslések szerint mintegy hatezer medve él, több mint Európa többi országában együttvéve. Mivel védett állat, egy-egy példány kilövését csak a szaktárca engedélyezheti. Az idei évre megszabott, 335 példányról szóló kilövési keret nem nagyobb mint a tavalyi, amelynek csak kétharmadát használták ki a vadásztársaságok. Egy medvetrófea mérete függvényében több ezer euróba kerül: úgy tűnik ilyen áron nincs rá - a kínálattal összhangban lévő - fizetőképes kereslet. Szakemberek szerint a romániai állomány már másfélszer akkora, mint ahány medvének az egyre fogyatkozó erdők természetes életteret tudnának biztosítani.

A domb- és hegyvidéken gazdálkodó emberek életét ezért évek óta megkeserítik a településekre bemerészkedő, a termést és háziállatokat módszeresen pusztító medvék. Panaszaikkal nem sokat törődtek a hatóságok, de a Dambovita megyében történt véres tragédiák miatt hirtelen a medve-kérdés vált a román média egyik legfontosabb témájává.

Szombaton egyetlen nap alatt három helyszínen történt medvetámadás: az egyik áldozat, egy saját kertjében szilvát szedő, 71 éves férfi belehalt sérüléseibe Pietrosita községben. Már aznap éjszaka hajtóvadászatot indítottak a vadállat elfogására, amelybe egy infravörös hőérzékelő kamerával felszerelt rendőrségi helikopter is bekacsolódott. Ki is lőttek egy - a boncolásnál veszettnek bizonyult - medvét, hogy aztán három napon belül újabb halálos medvetámadást történjen alig tíz kilométernyire az első háromtól.

A hír hallatán mindenki biztosra vette, hogy mégsem a vérengzésért felelős medvét lőtték ki. Később azonban kiderült, hogy ez az eset egy orvvadászat során bekövetkezett baleset volt. 

A Dambovita megyei esetek kapcsán számos tévéműsor és újságcikk kezdte elemezni, mit is tehetne Románia a túlszaporodott medveállománnyal.

Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) Románia elnöke az egyik hírtelevíziónak arról beszélt, hogy Európa medvéinek kétharmada Romániában él, de hiába kérik a természetvédők, a hatóságok sosem végeztek pontos felmérést a számukról, migrációs útvonalaikról. Romániában ezért többször is felmerült a gyanú, hogy a vadászegyesületek, akik a trófeák értékesítésében érdekeltek, "felfújt" adatokat jelentenek le a medveállományról, hogy nagyobb kilövési kereteket kapjanak. A környezetvédők szerint nem a medvék szaporodtak el, hanem az életterüket foglalja el az ember: kivágja az erdőt, leszedi az erdei gyümölcsöt, minden tisztásra házat épít.

A Krónika című erdélyi lapnak nyilatkozó Sárkány Árpád erdőmérnök, az Országos Vadászati Tanács tagja szerint az Európai Unió köti meg Románia kezét, hiszen a csatlakozási szerződés természetvédelmi fejezetében az ország vállalta, hogy szigorúan védett fajnak nyilvánítja a medvét.

"Az unió védi a romániai medvét, miután a nyugat-európai erdőkből kétszáz éve kiirtották. Számtalanszor felajánlották a hazai hatóságok, hogy áttelepítenek néhányat, megpróbálják visszahonosítani, de nem kérnek belőlük" - mondta az erdőmérnök.

A szakember kifejtette: bár szűkül az életterük, a medvék szaporodnak, ezért a domináns állatok kiszorítják a gyengébb egyedeket, amelyek már csak a települések közelében találnak élelmet. Szerinte a vadgazda feladata lenne, hogy erdőn tartsa a medvét, akkor is, ha egész évben etetnie kell, a gazdáknak pedig villanypásztorral kellene őrizniük állataikat és termésüket.