Az ötvenedik nap
Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke ünnepi istentiszteletet tart ma Debrecenben. Az evangélikus templomokban országszerte körlevelet olvasnak fel. Ebben bejelentik, hogy pünkösdkor egyházuk megkezdi a tartalmi felkészülést a reformáció kezdetének 500. évfordulójára, a 2017-es emlékévre.
Hétfőn Erdő Péter bíboros, prímás, érsek részvételével pódiumbeszélgetést tartanak Máriaremetén a Karizmák ünnepe a papság évében címmel, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által meghirdetett ifjúsági és családi napon.
Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe. Az ószövetségi korban Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a "hetek ünnepét", amelyet görögül pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Hálaadási nap volt. A magyar nyelv - számos más nyelv mellett - ebből származtatja a pünkösdi ünnep nevét. Májust a magyar népnyelv Pünkösd havának is nevezi.
Több népszokás is kötődik az ünnephez. A május elsején állított májusfát Pünkösdkor volt szokás lebontani. A kidöntést táncmulatság kísérte.
Középkori eredetű a pünkösdi királyválasztás. Az egy hétig tartó "rang" tulajdonosa minden olyan helyre bejáratos volt, ahol mulatni, enni, inni lehetett. A házakat virágokkal (pünkösdi rózsával, jázminnal) díszítették, a cél az volt, hogy ne vágjon bele a villám. A lányok énekeltek, körbejártak a falvakon, jókívánságokat mondtak. Pünkösdi királynét is választottak. Termékenységvarázsló mondókákat olvastak rá.