Lőrincz Róbertet sikkasztás miatt, Vincze Pétert pedig halmazati büntetésként - mint különös visszaesőt - sikkasztás miatt mint bűnsegédet, valamint közokirat-hamisítás miatt ítélte el szerdán nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék.

A vádirat szerint Lőrincz Róbert elsőrendű vádlott 2010 második felétől egy pénz- és értékszállító cégnél dolgozott biztonsági őrként, feladata pénzszállítás volt egyes pénzintézetek, illetve a cég központi értéktára között. A két vádlott 2011 novemberében - az ügyészség számára ismeretlenül maradt társukkal vagy társaikkal együtt - elhatározták, hogy megszerzik a Lőrincz Róbert által vezetett autóban szállított pénzt.

Az elsőrendű vádlott munkatársával 2011. november 30-án egy budapesti bank I. kerületi értéktárából mintegy 1,2 milliárd forintot tett be a pénzszállítóba. Amíg kollégája elvégezte az adminisztrációt, Lőrincz Róbert elhajtott az autóval, néhány száz méterrel arrébb - miután kikapcsolta a pénzszállító biztonsági rendszerét - átpakolta a készpénzt tartalmazó zsákokat egy másik kocsiba, amelyet a másodrendű vádlott vitt oda. A vádlottak és ismeretlen társaik a pénz nagyobb részét elrejtették.

A vádirat szerint Vincze Péter a testvére nevére kiállított személyi igazolvány felhasználásával elkészítette vagy elkészíttette annak saját fényképével ellátott másolatát. Ezt a hamis igazolványt használva kötötte meg másnap arra a lakásra vonatkozó bérleti szerződést, amelyben az elsőrendű vádlott rejtőzködött.

A bűncselekményből származó pénzből a másodrendű vádlott műszaki cikkeket vásárolt, illetve a két vádlott a bérelt lakásban tartott 60 millió forintnak megfelelő valutát. A bűntett után egy héttel fogták el a vádlottakat Budapesten; a mintegy 1,2 milliárd forint kárból csupán 60 millió forintnyi térült meg.

Keviczki István tanácselnök az ítélet indoklásakor elmondta, bizonyíték hiányában nem fogadta el a vádirat állítását, amely szerint a másodrendű vádlott részt vett a pénz személyautóba való átpakolásában. Azt azonban bizonyítottnak látta, hogy Vincze Péter tudta, hogy milyen célból kell a helyszín közelébe vinnie az autót. Ez, illetve az elsőrendű vádlott bujkálásának segítése indokolja, hogy bűnpártolói helyett bűnsegédi minősítés szerint szabta ki a bíró a büntetést Vincze Péterre.

A bíró nem fogadta el a vádlottaknak a pénz eltűnésére adott magyarázatát, amely szerint az útközben elromlott személyautót otthagyták, és mire visszaértek, ismeretlenek elvitték belőle a pénzt tartalmazó zsákokat. Lőrincz Róberttel kapcsolatban hozzátette: biztosan volt még legalább egy társa az elkövetésben a másodrendű vádlotton kívül, és az, hogy őt fedezi, "enyhítő körülménynek biztosan nem tekinthető".

A bíróság az elsőrendű vádlott esetében a büntetés kiszabásakor figyelembe vette büntetlen előéletét. A bíró elmondása szerint a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás öttől tíz évig terjedő büntetési tételének középértékét meghaladó nyolc és fél éves börtönbüntetést az indokolja, hogy "érzékeltetni kell: nem éri meg ilyen bűncselekményt elkövetni". A másodrendű vádlott esetében a bíró - mint mondta - nem látott rá indokot, hogy a halmazati büntetési tétel középértéke alá menjen, hiszen Vincze Péter a tárgyalt bűntett előtt néhány évvel, 2008-ban követte el legutóbbi bűncselekményét, és az is vagyon ellen irányult.

A bíróság a vádlottakat mellékbüntetésként tíz évre eltiltotta a közügyektől, a mintegy hatmillió forint bűnügyi költség megtérítésére kötelezte őket, és vagyonelkobzást rendelt el velük szemben.

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeznek megalapozatlanságra, illetve téves minősítésre hivatkozva. Az ügyészség indítványára a bíróság fenntartotta a vádlottak előzetes letartóztatását, ez ellen a másodrendű vádlott fellebbezett.

A rendőrség 2011-ben adott tájékoztatása szerint Magyarország kriminalisztikai történetének legnagyobb sikkasztása volt ez a bűncselekmény.