A második világháborús lőszereket, gránátokat, aknákat hol a gyorsan csökkenő vízállás miatt a mederbe egyre beljebb húzódó horgászok fedezik fel, hol pedig a kirándulók, akik mindinkább birtokba veszik a sétatérré változó folyómedret.

A magdeburgi tűzszerészeti szolgálat szóvivője felhívta a figyelmet, hogy minden gyanús tárgy észlelésekor azonnal rendőrt kell hívni, és a hetven vagy még annál is több éve az Elba fenekén lapuló robbanószerkezetek a környezeti hatások miatt veszélyesebbek lehetnek, mint "új korukban" voltak.

Magdeburgnál furcsa növényinváziót is eredményezett az aszály, az Elba kiszáradó medrében egy helyen paradicsombokrok nőttek, és nem egy már termést is hozott. A magvak valószínűleg egy szennyvíztisztítóból származnak. "A paradicsom magvai csírázóképes állapotban kerülnek ki az ember gyomrából" - magyarázta a jelenséget Dietmar Brandes, a braunschweigi műszaki egyetem (TU Braunschweig) botanikus professzora az ntv hírtelevíziónak, hozzátéve, hogy a visszahúzódó folyó helyén maradt iszapos sár jó táptalaj a magvaknak, az utóbbi hetek csapadékmentes időjárása pedig kedvezett a növények fejlődésének.

Brandes szerint a folyómederben termett paradicsom fogyasztható, így a magdeburgiak hamarosan leszedhetik a termést, ha tovább tart az aszály.

Németországban a sorozatos hőhullámok mellett a tartós szárazság az idei nyár fő jellemzője. A német meteorológiai szolgálat (DWD) adatai szerint országosan a csapadékmennyiség június eleje óta a sokévi nyári átlagnak csupán az 54 százalékát teszi ki, és nagy változásra nemigen lehet számítani, mert az évszak több mint kétharmada már eltelt.