Bonyolult műszaki és jogi kérdéseket vet fel a földomlás, amelynek eredményeként a Somogy megyei Pamuk község egyik fennsíkján az elmúlt két évben létrejött egy 100 méter hosszú, 20 méter széles, 10-15 méter mély vízmosás. A katasztrófaturisták által is kedvelt, meredek falú gödör és azt körbevevő biztonsági sáv öt gazda szántójából vág le félhektárnyi darabot, és úgy tűnik, a földmozgás megállítása az ő dolguk lenne. Igaz, felvethető a magasabban álló táblák gazdáinak „felelőssége” is, hiszen az a csapadékvíz, amely kimosta a homokos altalajt, részben az ő földjükről folyik a területre.

Egyre nagyobb a baj, de még nem találták meg a felelőst Reviczky Zsolt

A katasztrófavédelem – geológusok bevonásával – vizsgálja a természeti jelenség okát, és azt, miként lehet megállítani a káros folyamatot. Elképzelhető, hogy a terület csak erdősítéssel védhető meg a további omlásoktól, és ez azt jelentené, hogy a vízmosás feletti területek gazdái harminc–ötven évig nem jutnak bevételhez.

A pamuki omlás kárt okozott azokon a területeken is, ahová a víz lesodorta a fennsík homokját. Ott feliszapolódtak az árkok és a csőátereszek, s ezekből most már 15 ezer köbméter homokot kellene kitermelni, többnyire fáradságos kézi munkával – állítja Pamuk független polgármestere, Tóth Csaba. Ha ez nem történik meg, akkor az árkok elvezető képességének csökkenése miatt a nagyobb esők után lesz olyan ház, amelyet elönthet az ár – véli a polgármester.

Ám az árkok tisztítása milliós költség, és erre se a falunak, se a magántulajdonú árkok gazdáinak nincs pénze. Ráadásul az árkok tisztítása meddő munka mindaddig, amíg a vízmosás rohamos nagyobbodását meg nem állítják.