Ötmilliárd dollár a semmiért

Szeretné egyszer valóban megérteni, hogyan is működik a közösségi média? Akkor most figyeljen!
A cél legyen reális, a finanszírozás legyen arányban az elérni kívánt eredménnyel, a történet legyen hihető, átélhető és érdekes – ennyi kell, hogy az embereket mozgásba hozzuk.
A cél legyen reális, a finanszírozás legyen arányban az elérni kívánt eredménnyel, a történet legyen hihető, átélhető és érdekes – ennyi kell, hogy az embereket mozgásba hozzuk.

Volt egyszer (sőt van) egy ember, aki krumplisalátát akart készíteni, és úgy gondolta, hogy a Kickstarter nevű online adománygyűjtő oldalon szedi össze hozzá a szükséges anyagiakat. Nem tette túl magasra a lécet: összesen tíz (10!) dollárt akart behúzni a projektbe. Végül 47 ezer dollár (nagyjából tízmillió forint) jött össze neki.

Az első következtetés: a cél legyen reális, a finanszírozás legyen arányban az elérni kívánt eredménnyel, a történet legyen hihető, átélhető és érdekes – ennyi kell, hogy az embereket mozgásba hozzuk. A Huffington Post (a talán legnagyobb amerikai hírportál) megkérdezte az adakozók némelyikét, miért szán pénzt ilyesmire.

Kiderült, hogy unják már a sok világmegváltó ötletet, a brainstormingokon kiagyalt projekteket meg a ködhámozást. S jó, nagyon jó, hogy egy élő ember van az idea mögött. A cél elérése meg az eredményt hozó együttműködés élménye fontosabb, mint az ötlet nagyszerűsége.

Ha viszont van egy tényleg világraszóló és nagyon trendi ötlet, akkor lehet nagyobbat álmodni, és ilyenkor már nem fontos a realitás meg a cél és a pénzigény harmóniája. Ott van a Cynk Technology: elvileg közösségi médiában utazik – azért csak elvileg, mert a valóságban nem nagyon csinál semmit –, és a részvényei a cikk írása idején ötmilliárd dollárt érnek. (Összehasonlításul: az internet egyik ma is prosperáló őscége, a hozzáférést és tartalmat is szolgáltató AOL hárommilliárd dollárért lenne megvehető.) A Cynk Technologynak nincs bevétele, nincsenek eszközei, profitról nem is álmodik, viszont a részvényárfolyama az elmúlt néhány hónapban a Business Insider szerint 2400 százalékkal nőtt.

A Cynk története annyi: olyan közösségi online piacteret működtet (majd?), ahol a megvehető és eladható legértékesebb áru a vevők/eladók kapcsolatrendszere.

Ahogyan magáról írja: "A piacunkon adhatod-veheted azt a képességet, hogy szociálisan kapcsolódsz másokhoz, akár hírességekhez, üzletemberekhez vagy feltalálókhoz." Egy olyan Facebook-szerűségről lehet tehát szó, ahol fizetni kell azért, hogy a felhasználó "ismeretségbe" kerülhessen, mondjuk, Leonardo DiCaprióval vagy Elon Muskkal (a Tesla Motors elnökével), vagy legalább olyanokkal, akik ismerik őket. Ezt a tömegek valamiért nagyon perspektivikusnak tartják, és bármennyit megadnak a Cynk részvényeiért.

EGY TÁL ÉTEL ÉS A KAPCSOLAT

A két, látszólag össze nem illő sztorinak közös tanulsága van, amit botorság lenne annyival elintézni, hogy mindig az emberi butaságra lehet a legbiztosabb üzleteket építeni. A helyes konklúzió talán úgy hangzik, hogy a közösségi médián szocializálódott tömegnek korrekt csomagolásban a nem létező ötlet is eladható, a zseniális(nak látszó) elgondolást pedig akkor is megveszik, ha nincs mögötte semmi. És ha mindezt végiggondoljuk, máris a politikánál és a magyar valóság egyéb ismerős szféráinál járunk.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.