Szollár Domokos elmondta: a rendelet célja a környezet védelme, ezért döntött úgy a kormány, hogy a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszásmentesítését szabályozzák. Hangsúlyozta: ez nem vonatkozik az úttestekre, azokat továbbra is lehet "sózni".

A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a konyhasó nagy mennyiségű és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket, és az épített környezetet, ezért ehelyett alternatív környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni. Példaként említette a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék vagy a murva használatát.

Szollár Domokos kitért arra: a kormányrendelet nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen előfordulhat, hogy ónos eső után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas.

Tájékoztatása szerint az új szabály szeptember 1-jén lép hatályba. Arra a kérdésre, nem jelent-e ez többletköltséget az önkormányzatoknak, úgy válaszolt: a jelenleginél kicsivel igen, de az még többe kerül, ha a sózás miatt kipusztulnak a köztereken a fák és a növényzet.

A kormányszóvivő jelezte, január 1-től életbe lépett az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet.