Őssejtvita: szabad-e fizetni a donornak?
Bioetikai szakemberek arra figyelmeztetnek: a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az ilyen, egyébként az amerikai akadémiai ajánlásokkal sem egyező gyakorlat a szervkereskedelemhez hasonlítható, és különösen a szegényebb nők kizsákmányolásához vezethet. Irántuk a sejtekért szintén fizető meddőségi klinikákon nem volt nagy kereslet.
Mások szerint viszont felnőtt emberként kell kezelni a petesejtdonorokat, ahogy a társadalom abba sem szól bele, hogy részt vesz-e valaki (szintén fizetős) klinikai kísérletben, másnak adja-e a veséjét vagy végrehajtat-e magán plasztikai műtétet. Ronald M. Green, a Dartmouth College - nevével ellentétben nem főiskola, hanem egyetem - bioetikusa egyenesen férfisovinizmusnak tartja, hogy a jelentkező nőket nem tartják elég érettnek annak megítélésére, mit hajlandóak pénzért megtenni.
Az etikai mögött tudományos viták is meghúzódnak a háttérben. A donorok anyagi kompenzálását New York-ban azért tartják szükségesnek, mert a jelentkezőkre heteken át tartó hormonális stimuláció, majd a petesejtek fájdalmas kivétele vár, és a hormoninjekciók esetében a tartós egészségkárosodást sem lehet kizárni.
Erre a procedúrára a terapeutikus klónozásnál, a szomatikus sejtmagtranszfernél (SCNT) van szükség, amikor a beteg sejtmagjának génállományát építik be a donor petesejtjébe azzal a céllal, hogy olyan őssejt keletkezzék, amelyet a beteg immunrendszere nem taszít ki.
Egyes szakemberek márpedig megkérdőjelezik a terapeutikus klónozás jövőbeli létjogosultságát, és az IPS-, azaz indukált pluripotens őssejtfejlesztés irányába fordultak. Ennél felnőtt emberi sejteket, például bőrsejteket embrionális őssejtekhez hasonló képességű sejtekké "programoznak át" - azaz múlt időbe helyezik a petesejtdonorokat. Mások viszont úgy vélik, ez a technológia még nem eléggé előrehaladott. - Úgy vélem, az ilyen sejtek éppen olyan jók lesznek, mint az embrionális őssejtek, de még nem tartunk ott. Az IPS eddig nem hozott létre olyan sejteket, amelyek az embrionálisak minden tulajdonságával bírnak - állítja Douglas A. Melton, a Harvard őssejtkutatási intézetének társigazgatója, hozzátéve: a terapeutikus klónozási kísérleteket petesejthiány lassítja, pusztán a tudomány támogatásának céljával a nők nemigen jelentkeztek donornak.
New York állam 600 millió dollárt fordít őssejtkutatásra, amelyet egyébként - gyógyászati céllal - nemrég szövetségi szinten is támogathatónak minősítettek az Egyesült Államokban. Az emberi embriókból nyert őssejtek képesek bármilyen sejttípussá fejlődni megfelelő tenyésztési körülmények között. A tudósok szerint rendkívüli jelentőségűek lehetnek olyan gyógyászati megoldásokban, ahol sejtek pótlására van szükség. Áttörést remélnek a segítségükkel például az Alzheimer-kór vagy a cukorbetegség gyógyításában.
