Az Inti Raymi - azaz a Nap Ünnepe - egy ősi, nap-éj egyenlőséggel összefüggő szertartást elevenít fel. A Magyarországon élő dél-amerikai közösség ecuadori, perui és bolíviai tagjai ősi indián szertartást mutatnak be június 23-án délután a budapesti Váci utcában és Vörösmarty téren. Az évezredes inka hagyománynak megfelelően a napforduló előestéjén a közösség tagjai a Napisten tiszteletére zenés-táncos felvonulást tartanak, majd a Naphoz és az anyatermészethez fohászkodva, köszönetnyilvánítási szertartást mutatnak be.

Ilyen volt tavaly az indián ünnep

A kultikus rituálé során a cuerno nevű hangszer dallamára körtáncot lejtenek és a bőséges kukorica termésért kecsua nyelvű versben mondanak köszönetet Földanyának (Pacha Mama), a Napistennek (Apu Inti) és az Esőistennek: mindhármat egy-egy jelmezes alak személyesít meg. Erjesztett kukoricából készült italt - chicha - fogyasztanak, majd szétosztják az életfát a résztvevők között. A színes kavalkád után a dél-amerikai közösség tagjai az éjszakába nyúló mulatságon látják vendégül az érdeklődőket, jellegzetes andokbeli ételekkel és autentikus latin zenével.

A dél-amerikai Andokban a spanyol hódítás előtti időkből származó inka hiedelem szerint a világot Wiracocha főisten teremtette, uralkodójukat, az Inkát pedig Inti, a Napisten fiának tekintették. Úgy hitték, Inti küldte el gyermekeit, Manco Capacot és Mama Ocllót (más változat szerint a négy Ayar testvért és feleségüket), hogy alapítsák meg Cuzco városát, amelyet a „Föld köldökének" is tekintettek. Itt állt a Napisten temploma is, amelyben Nap-szüzek szolgáltak, és amelyet sok arannyal és ezüsttel díszítettek: úgy vélték, az arany a Nap verítéke, az ezüst a Hold könnye.