Mint a The Independent írta, az agresszíven viselkedő prérifarkasok feltűntek tanyáknál, egy ingyenkonyhánál és az 1-es számú országúton, a Marin megyei Bolinasnál. Több olyan esetről is beszámoltak, hogy a prérifarkasok a félelem minden jele nélkül egész közel merészkedtek az emberhez, az úton szaladgáltak fel s alá, nekimentek az autóknak, és néhány járművet még üldözőbe is vettek.

A bejelentések és segítségkérések elsősorban a The Marin Humane Society nevű helyi állatvédő szervezethez futottak be, mely a kóbor háziállatok befogása és gondozása mellett a bajba jutott vagy fenyegetést jelentő vadállatokkal is foglalkozik.

Lisa Bloch marketing- és kommunikációs igazgató a Pacific Sunnak elmondta, hogy az állatok furcsa viselkedésére három kézenfekvő magyarázatot is találtak, s most igyekeznek rájönni, melyik érvényes ebben az esetben. A legvalószínűtlenebb, hogy veszettség áll az agresszió hátterében. Ha így lenne, akkor a szóban forgó prérifarkasok már halottak lennének, de nem érkezett bejelentés elhullott egyedekről.

Az is elképzelhető, bár ennek is kicsi a valószínűsége, hogy a prérifarkasok légyölő galócát fogyasztanak, és hallucinációik vannak. Ebben az esetben az autókat a területükre betolakodó ragadozónak nézhetik, melyeket el akarnak üldözni.

A prérifarkasok furcsa viselkedésére a legvalószínűbb magyarázatot Camilla Fox, a Project Coyote nevű szervezet alapítója adta. Szerinte a ragadozók azért ólálkodnak a sztrádán, állnak meg az autók előtt és iramodnak utánuk, mert egyesek rákaptak az etetésükre. Ez viszont nagyon veszélyes, mármint az állatokra nézve. „Az etetett prérifarkas halott prérifarkas” – mondja Fox, aki szeretne életbe léptetni egy törvényt, mely kifejezetten tiltja a vadvilág lakóinak etetését.

Lisa Bloch is úgy véli, hogy erről lehet szó. Magyarázata szerint vagy az autósok dobálnak ki ételeket az autóból az állatoknak, vagy valaki amolyan spirituális élménykeresés céljából egyenesen tenyérből eteti őket. Akármelyik verzió is igazolódik be, a farkasok ön- és közveszélyesek, amikor a sztrádán megzavarodva szaladgálnak, és ezzel balesetveszélyes szituációkat idéznek elő, de a lakókörnyezetünkbe behatolva megtámadhatják a háziállatokat és az embereket is.

„Azt akarjuk, hogy az állatok féljenek tőlünk, mert ez így természetes” – mondja Block, hozzátéve: az agresszióra magyarázat az is, hogy az elszemtelenedett farkasok nem kapták meg, amiért jöttek. Az ilyen farkast pedig sajnos ki kell lőni, mielőtt kutyára vagy emberre támad.

Az állatvédők arra kérték a lakosságot, hogy jelezzenek mindenféle furcsa viselkedést, amit a vadállatoktól tapasztalnak, és majd ők utánajárnak az okának, illetve mentenek, ha kell.

A prérifarkasokkal évtizedekig nem volt különösebb gond az államban. Ennek az az oka, hogy a ragadozókat az 1950-es években nagy erőkkel ritkították, hogy védjék tőlük a szarvasmarhacsordákat, de a manapság érvényben lévő állatvédelmi szabályozásoknak köszönhetően a populáció újra megnőtt. A Kalifornia államban élő prérifarkasok számát 250 és 750 ezer közöttire becsülik. A ragadozók újbóli megjelenésének köszönhetően csökkent a rágcsálók száma, viszont az ember is mind többször találkozhat velük lakóhelyéhez közeli területeken.