Orosz milliárdos segített a kóbor kutyákon Szocsiban
A The Guardian brit lap a napokban számolt be arról, hogy Szocsiban méreggel irtják a kóbor kutyákat. A városvezetés egy magáncéget bízott meg azzal, hogy tisztítsák meg Szocsi utcáit az ebektől. A cég tulajdonosa, Alexej Szorokin azt mondta, az állatok veszélyesek, több bejelentés is érkezett, hogy gyerekeket haraptak meg. Kifejtette, hogy az olimpiai megnyitó próbáján egy kutya az előadók közé keveredett. "Isten ments, hogy ez az igazi megnyitón megtörténjen! Az az egész ország szégyene lenne!" - mondta. Azt nem volt hajlandó elárulni a riporternek, hány állattal végeztek.
Szorokin az ABC-nek nyilatkozva már biológiai hulladéknak nevezte a kóbor kutyákat, akik a sportesemények alatt veszélyeztethetik a sportolók életét azzal, ha a pályákra befutnak.
Az ügy nem hagyta hidegen Oleg Vlagyimirovics Gyeripaszka üzletembert, aki úgy döntött, hogy az állatok védelmére kel. Az általa támogatott Volnoje Gyelo (Jó ügy) elnevezésű szervezet csütörtökig kapott haladékot arra, hogy eltüntesse a kutyákat az olimpiai faluból - írja a The New York Times. Az elmúlt napokban az állatvédők golfautókkal járták a területet, hogy begyűjtsék, és a város szélén található, kutyaólakból tákolt menhelyre szállítsák őket. A körülmények nem a legoptimálisabbak: nincs áram és víz, és már így is 80 kutyát, köztük egy tucat kölyköt gondoznak ott az önkéntesek. A helyi állatvédők véleménye szerint a kóbor kutyák azon családok házikedvencei lehettek, akiket az olimpiával kapcsolatos építkezés miatt kilakoltattak. Az embereknek a házaikból társasházakba kellett költözniük, ahol már problémásabb a kutyatartás, úgyhogy az állatokat egyszerűen magukra hagyták.
"Születésszabályozási programra lenne szükség. Az emberek nincsenek tisztában azzal, miért fontos az ivartalanítás, és felelőtlenek" - idézi a New York Times Nadezhda Mayborodat, a menhely egyik önkéntesét.
Szocsiban október óta körülbelül 300 kutyával végeztek, a hatóságok által felbérelt cégnek 25-35 dollár közötti összeget fizettek minden egyes tetemért.
Az állatvédők azonban nem csak a kóbor kutyákért emeltek szót. Az olimpiai falu közvetlen közelében található mesterségesen kialakított Madártani Park is teljesen néma, a madaraknak otthont adó érzékeny ökoszisztémájú vizes területeket ugyanis építkezésekkel fedték be, s ez visszafordíthatatlan károkat okozott az élővilágnak.
Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó Vlagyimir Zubakin, az orosz Bird Union elnöke gyalázatosnak tartja, amit az úgynevezett madárparkkal, pontosabban az annak helyet adó területtel tettek. A vizes élőhelyek 65 fajnak, köztük a veszélyeztetett dalmát pelikánnak adtak téli szálláshelyet.
Egy évvel ezelőtt a szervezőbizottság elnöke, Dmitrij Chernyshenko még arról beszélt, hogy az építkezés a lehető legzöldebb lesz, és ezzel be akarják bizonyítani, hogy ilyen méretű projekteket is véghez lehet vinni természetrombolás nélkül.
Az Olympstroi, az olimpiai építkezéseket felügyelő állami vállalat ugyan elismerte, hogy a munkálatok a Szocsi Nemzeti Part 3500 hektárját érintik, de ragaszkodik ahhoz, hogy mindent megtettek a károk minimalizálása érdekében, a természetet pedig kárpótolják a veszteségekért.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején a nemzeti park leopárdkölykeinél tett sajtónyilvános látogatásán azt nyilatkozta, hogy többek közt a leopárdpopuláció szaporításával szeretnék helyreállítani a károkat.
"Fogalmazzunk úgy, hogy a természetnek visszaadunk valamit abból, amit az építkezések során elpusztítottunk" – mondta.
Környezetvédők azonban felhívják rá a figyelmet, hogy a természet nem legóvár, nem lehet csak úgy szétszedni és újra összerakni, tehát a fák újratelepítésével nem áll helyre az ökoszisztéma.
