Jurij Gyemencsuk, az állomás megbízott vezetője az Interfax hírügynökségnek elmondta: a hegyet jelenleg felhők rejtik el, ezért  nem látható a lávafolyam, de az állomás nyomon tudja követni, hogy a  vulkán mintegy fél kilométer magasba tüzet okád és ömlik a láva.

A Kljucsevszkoj a legközelebbi lakott településtől, Kljucsitól  mintegy 30 kilométerre van, így az ott élőket nem fenyegeti veszély,  mert a láva rendszerint nem ér el odáig, a sár pedig másfelé folyik.  A lávaömlés esetleg fenyegetheti a térségben lévő vadászokat, a  hamufelhő pedig a légi közlekedést - mondta a tudós.

A Kljucsevszkoj Eurázsia legmagasabb vulkánja, 4750 méterével  óriásként tornyosul a hatalmas, lávafolyamokkal, hamulerakódásokkal  tarkított síkság fölé. Formája szinte tökéletes, mindig jégpáncél  alá rejtőző kúp, kráteréből szünet nélkül forró gáz árad. Ez az  összkép teszi a Föld egyik legszebb vulkánjává. Első ízben 1697-ben  jegyezték fel kitörését, s az utóbbi közel harminc évben szinte  minden évben kitört.

Kamcsatkán közel másfél száz - köztük húsznál több működő -  vulkán van, s ezek a félsziget keleti partvidékén, egy 700 kilométer  hosszú és 80 kilométer széles sávban helyezkednek el, ahol a  Csendes-óceáni kőzetlemez évente tíz centiméterrel tolódik az  Eurázsiai kőzetlemez alá. A Kamcsatka előtti úgynevezett szubdukciós zóna így a Föld egyik "leggyorsabb" ilyen területe.