„A helyzet az, hogy meleg vagyok, mindig az voltam, mindig az leszek, és nem is tudnék már boldogabb, kiegyensúlyozottabb, büszkébb lenni” – írta a levélben. Kifejtette, hogy családja, barátai és kollégái előtt mindig is vállalta melegségét. Mint mondja, egy tökéletes világban ez igazából senki másra sem tartozna, de most úgy érzi, ideje felállni és megosztani a dolgot a nagyvilággal.

"Egyértelművé vált számomra, hogy a magánéletemet feszegető bizonyos kérdésekben hallgatni nem mindig volt jó döntés, azt a benyomást kelthettem, hogy valamit rejtegetek - valamit, amitől kényelmetlenül érzem magam, amit szégyellek. Ez igazán aggasztó, hisz egyszerűen nem így van" - írja.

A képre kattintva galéria nyílik!

Cooper eddig úgy gondolta, hogy mások számára lényegtelen egy újságíró magánélete mindaddig, amíg a munkáját becsületesen végzi.

Mint írja, nem aktivista, de ő is egy emberi lény, és utóbbit nem adja fel azért, mert ismert riporter. "Véleményem szerint Isten legnagyobb ajándéka az a képesség, hogy szeressünk egy másik embert, és minden nap megköszönöm Istennek, hogy képes vagyok szeretetet adni az embereknek az életemben. Értékelem, hogy támogatsz ebben, és nagy örömömre szolgál megosztani gondolataimat az olvasóiddal. Még mindig úgy gondolom, hogy jogom van a magánélethez, és remélem, hogy ez a levél nem eredményezi majd személyes terem csökkenését. De úgy vélem, fontos a láthatóság, fontosabb annál, minthogy a riporteri védőpajzsommal eltakarjam a magánéletem" – zárta sorait.