Közel ezer éven át uralták Eurázsia füves pusztáit, az ókori görögök és perzsák is rettegtek tőlük, azonban egy település sem maradt utánuk, amely mesélhetne róluk az utókornak, csupán a mongol pusztáktól a Fekete-tengerig fellelhető halomsírok, a kurgánok árulnak el időnként titkokat az egykorvolt nomád népről, a szkítákról – írja a Múlt-Kor törtlénelmi portál.

A Kaukázusban egy új kurgánra bukkantak, amely érdekes felfedezést tartogatott a kutatóknak. A halomsírban arany leleteket találtak, amelyek a szkíták sötét világáról meséltek, s alátámasztották a görög történetíró, Hérodotosz írásait, amelyek a nomádok kábítószer-használatairól szóltak.

A halomsírt még 2013-ban - egy kábelfektetést megelőző régészeti feltárás keretében - fedezték fel orosz kutatók Andrej Belinszki vezetésével, azonban a sírrablók miatt mindezidáig titokban tartották.

Belinszki eleinte pesszimista volt a kurgán belsejével kapcsolatban, elmondása szerint mérget vett volna rá, hogy az elmúlt évszázadokban a sírrablók legalább egyszer már meglátogatták. Szerencsére tévedett: egy vékony agyagréteg alatt egy négyszögletes alakú, széles és lapos kövekkel bélelt kamrára bukkantak, amelyben 2400 éves aranykincsek lapultak.

Felfedeztek két darab sisakformájú aranyedényt, három aranyból készült ivópoharat, súlyos aranygyűrűket, két nyakgyűrűt és egy arany karkötőt. A leletek súlya összesen 3,2 kilogramm volt.