A fogadási csalás, azaz a bundázás lehet a honi labdarúgás legjövedelmezőbb ágazatainak egyike. Bár az ügyészség legújabb vádemelései azt sejtetik, hogy ez az állítás is csak múlt időben igaz. Még akkor is, ha már leszakadtak a távol-keleti szindikátusról és saját üzletbe fogtak a honi bundázás karmesterei. Éltek a magyar igazságszolgáltatás kínálta lehetőséggel és már leleplezett, meggyanúsított csalásszervezőkként a házi őrizetből is folytatták a mérkőzések manipulációját. Azóta a két főszervező házi őrizete is megszűnt, jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt állnak.

Bár az MLSZ még 2009 októberében tett feljelentést, és még abban az évben, decemberben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) el is rendelte a nyomozást az első fogadási csalások ügyében, mindmáig nem született jogerős bírósági ítélet egy ügyben sem. Az MLSZ a nemzetközi fogadási csalások európai szálait elsőként feltáró bochumi ügyészség nyomozati irataira alapozva tette meg feljelentését. Ám itthon közben változtak a nyomozó hatóságok hatáskörei, így a bundaügyek vizsgálata átkerült a Központi Nyomozó Főügyészséghez.

Az első bundaügyek még szorosan kapcsolódtak egy, az egész világot behálózó fogadási maffiához. A szingapúri székhelyű szindikátus döntötte el, hogy az egyes országokat képviselő tagok felajánlásai közül melyiket fogadja el, azaz mely mérkőzéseket hogyan kell manipulálni, hogy minél nagyobb legyen a fogadásokból származó profit. Itthon aztán a szervezet tagjai felkutatták a megvesztegethető játékosokat, bírókat és olykor több ezer eurót is felajánlottak a nekik tetsző eredmény fejében. Négyéves nemzetközi nyomozás eredményeképpen végül 45 volt vagy még ma is aktív labdarúgó, bíró, klubtulajdonos, menedzser és edző ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség 32 mérkőzés manipulációjáért.

Eddig egy ügyben született elsőfokú (nem jogerős) ítélet. A 2010. augusztus 27-i Puskás Akadémia–Ferencváros U19 bajnoki előtt P. Csaba a Puskás Akadémia játékosaként megpróbálta megvesztegetni az ellenfél kapusát, hogy 4-0-ra veszítsék el a mérkőzést. A zöld-fehérek hálóőre azonban nemet mondott, majd az esetről beszámolt klubja vezetőinek is. Az ügynek végül két vádlottja lett. P. Csabát felfüggesztett szabadságvesztésre, Cs. János korábbi játékvezetőt pénzbüntetésre ítélték. Eddig tehát senkinek nem kellett rács mögé vonulnia. Igaz, a nagy halak perei még nem zárultak le.

A legújabb két vádirat, amelyek a korábban „egri ügyekként” elhíresült fogadási csalásokban keletkeztek, 13 mérkőzés manipulációjáért 24 ember ellen emeltek vádat. Ezek az ügyek már tisztán nemzetiek, nyoma sincs bennük a szingapúri szindikátusnak. Meglehet, éppen ezért fordulhatott elő, hogy a 13 mérkőzésből csak egy zárult úgy, ahogy azt a csalás irányítói tervezték. Se játék, se közönség, se fogadási kedv, se tőke. Ezek nélkül pedig a fogadási csalás sem működik.