Kaiser Ede nem gyilkolt Móron
Másfél hónap híján öt éve ítélte el első fokon ténylegesen életfogytig tartó fegyházra a Fővárosi Bíróság Kaiser Edét a móri Erste Bank 2002. május 9-ei kirablásáért és nyolc ember meggyilkolásáért. Egy évvel később a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az ítéletet. Később a Legfelsőbb Bíróság Kaiser Ede felülvizsgálati kérelmét is elutasította. A hazai kriminalisztika történetének eddigi legtöbb áldozatot követelő rablógyilkosságának végére ezzel pont került. Legalábbis akkor mindenki azt hitte.
Tizenhat hónappal a jogerős ítélet kihirdetése után azonban Bolcsik Zoltán dandártábornok, a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori igazgatója a rendőrség számára kínos bejelentést tett: "Lehetséges, hogy van a móri ügynek egy másik megoldása is". A Kaisert haláláig rács mögé küldő ítélet fényében nehezen értelmezhető mondat azt jelentette, hogy a rendőrség elfogta az "igazi móri gyilkosokat". Kasier és védője, Dezső Antal ügyvéd azonnal perújítást kezdeményezett, azonban csak tegnap, 32 hónappal a "másik megoldás" megtalálása után sikerült elérniük, hogy a Fővárosi Bíróság kimondja: Kaiser Ede nem bűnös a nyolc emberéletet követelő móri bankrablásban. Az általa korábban (az első móri perben) már beismert brutális kegyetlenséggel végrehajtott rablásban, valamint egy emberölés kísérletében azonban bűnösnek mondta ki a bíróság, és 18 év fegyházra ítélte. Az ítélet még nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért, Kaiser Ede és védője enyhítésért fellebbezett.
Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, 73 nappal a móri mészárlás után fogta el a rendőrség egy bűnöző társuk, Kiglics Attila vallomása alapján. Kiglics azt vallotta, hogy korábban Kaiser, Hajdú és ő tervezték a móri bankfiók kirablását, de végül elálltak a tervtől, mert őt körözték, s ezért nem akarta elhagyni Budapestet. Miután Kaisernek a bankrablás után hirtelen sok pénze lett, Kiglics azt hitte, Kaiser és Hajdú nélküle rabolt Móron.
A móri rablás idején többen be akartak menne a bankba, őket egy "biztonsági őrnek látszó" fiatalember küldte el, aki egy táblát is kitett, miszerint a bank műszaki okok miatt zárva. Miután többen felismerni vélték Kaiserben azt az ál-biztonsági őrt, aki a rablás ideje alatt az ajtóban állt, a rendőrség, majd később a bíróság is bizonyítottnak látta: ők (mármint Kaiser és Hajdú) és csakis ők követhették el a móri rablást. Az a tény akkor senkit nem zavart, hogy a bank bejárati ajtaján (ahol az ál-biztonsági őr a táblát tartotta) volt egy ujjnyom, de nem Kaiseré. Pedig a tanúk szerint az álőrön nem volt kesztyű. "Kizárt, hogy mások rabolják ki azt a bankot, amelynek a kirablását éppen azok a vádlottak tervezték, akik közül az egyik a rablás idején több szemtanú szerint ott állt a bank ajtajában", mondta az első fokú ítélet szóbeli indoklásakor Varga Zoltán bíró.
Tévedett. Bár három csepeli bűnöző, Kaiser, Hajdú és Kiglics tervezte, valójában a tatabányai Nagy László és Weiszdorn Róbert hajtotta végre a móri rablást. Ez akkor derült ki, amikor egy Veszprémben, 2003-ban meggyilkolt postás gyilkosa után nyomozva a rendőrség egy kisebb fegyverarzenált talált Tata közelében, egy bozótos területen. A zsákokból előkerült néhány hüvely, amelyeket a móri gyilkosságnál (is) használt fegyverekből lőttek ki.
A Nemzeti Nyomozó Iroda ekkor újra elővette a móri aktákat, és 2007 februrájában azonosította a "valódi gyilkosokat". Négy hónappal később Nagy László volt fegyőr felakasztotta magát a zárkájában, így egyedül Weiszdorn állt bíróság elé a móri gyilkosságokért. Első fokon őt is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.
