Nem feltétlenül az ember okolható az időjárási katasztrófákért

A pusztító árvizek Pakisztánban, valamint az oroszországi hőhullám beleillik abba a trendbe, miszerint a globális felmelegedés egyre több szélsőséges időjárási eseményt teremt. Ugyanakkor lehetetlen az emberi tevékenységet okolni minden egyes szélsőséges időjárási körülményért - állítják tudósok.

Ez az év jó úton halad , hogy a legmelegebb legyen azóta, amióta a XIX. század közepén megkezdődött az időjárási rekordok feljegyzése. (A jelenlegi rekorder az 1998-as esztendő.) Ez főképpen arra vezethető vissza, hogy a fosszilis  energiahordozók - szén és szénhidrogének - elégetésével egyre több üvegházhatást okozó gáz keletkezik - állította az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).

Omar Baddour, a WMO időjárási adatok alkalmazásával foglalkozó részlegének vezetője szerint mindig is lesz szélsőséges időjárás. Az utóbbi időben azonban a jelek szerint a klímaváltozás fokozza a szélsőséges események intenzitását.

A Münich Re német viszontbiztosítási cég tájékoztatása szerint a természeti katasztrófákat nyilvántartó adatbázisukból kimutatható, hogy 1980 óta megháromszorozódtak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint szélviharok és árvizek, s ez a trend a jelek szerint folytatódik.

Friedrich-Wilhelm Gerstengarbe, a németországi Potsdamban lévő klímakutató intézet munkatársa úgy vélekedett, hogy a globális felmelegedés csupán az egyik oka lehet a szélsőséges időjárási jelenségeknek. Az oroszországi erdőtüzekre, pakisztáni árvizekre, kínai földcsuszamlásokra, valamint a németországi és a lengyelországi árvizekre célozva hangoztatta: ritka, hogy egyszerre ennyi szélsőséges jelenség legyen.

Omar Baddour szerint az ázsiai monszun-esők hevességének egyik oka a La Nina óceáni időjárási jelenség hűtő hatása lehet a csendes-óceáni térségben.

Tudósok szerint nem lehet egyedül az emberre, az üvegház hatást előidéző tevékenységére terhelni a felelősséget az olyan egyedi jelenségekért, mint a hurrikánok vagy a homokviharok. Ennek ellenére egy tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt megduplázódik az esélye egy olyan hőhullámnak, mint amilyen 2003-ban volt Európában, amikor 35 ezer ember halt meg.

Az oroszországi erdőtüzeket emlegetve Henning Rodhe, a Stocholmi Egyetem meteorológiai tanszékének nyugalmazott professzora úgy vélekedett, hogy a felmelegedés valószínűleg több hasonló jelenséggel jár majd a jövőben. Hozzátette ugyanakkor, ez nem azt jelenti, hogy az erdőtüzeket a globális felmelegedés okozta volna.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.