Nehezebb és gyorsabb a Tejútrendszer

Galaxisunk, azaz a Tejútrendszer tömege mintegy másfélszer nagyobb, mint ahogy azt eddig gondoltuk és a forgási sebessége is meghaladja a korábban becsült értéket.

Napjainkban már galaxisok millióit tudjuk vizsgálni, ám saját galaxisunk, azaz a Tejútrendszer szerkezetének és mozgásának pontos leírása máig nehéz feladat. Mivel a galaxis korongjának síkjában vagyunk, „kívülről” nincs rálátásunk környezetünkre, a központi tartomány és a Tejútrendszer velünk átellenes oldala pedig a rengeteg por- és gázanyag miatt nehezen, vagy egyáltalán nem vizsgálható. Ezért csak jórészt közvetett, többnyire éveken át tartó megfigyelési programok segítségével, valamint más spirálgalaxisok tanulmányozása révén van esélyünk arra, hogy valamennyire megismerjük a Tejútrendszert.

Egy amerikai és európai szakemberekből álló kutatócsoport a VLBA (Very Long Baseline Array) rádiótávcső-hálózat segítségével vizsgálta több, sűrű csillagkeletkezési régió mozgását. Az Egyesült Államokban működő hálózat összesen tíz darab, egyenként 25 méter átmérőjű tányérantennából áll, melyek elszórtan helyezkednek el az ország területén. A két, egymástól legmesszebb (a Hawaii-szigeteken, illetve az Amerikai Virgin-szigetekhez tartozó St. Croix szigetén) található távcső távolsága mintegy 8000 kilométer. Ez azt jelenti, hogy a távcsőrendszer összehangolt, úgynevezett interferometrikus működése során a felbontóképesség egy 8000 kilométer átmérőjű antennáének felel meg!

Így derült ki, hogy a Tejútrendszer átlagos forgási sebessége jóval nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Naprendszerünk óránként csaknem egymillió km-t (azaz másodpercenként mintegy 270 km-t) tesz meg a Tejútrendszer középpontja körüli keringése során! A Tejútrendszer tömegére is új érték adódott, mely csaknem másfélszerese a korábban becsültnek. Ez azt jelenti, hogy Galaxisunk talán nem is annyira kis-, mint inkább ikertestvére a régebben jóval nagyobbnak vélt Andromeda-galaxisnak. Ugyanakkor a nagyobb tömeg nagyobb gravitációs vonzóerővel is jár, s ezt figyelembe véve úgy tűnik, az előbb említett két galaxis ütközésére az eddig hitt 3-4 milliárd évnél kicsit korábban, kétmilliárd év múlva kerülhet sor.

Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem csillagásza szerint ez a karambol nem a jól ismert autós ütközésekhez fog hasonlítani, hanem két anyaghalmaz egymásba olvadásához. (Szalai e témában írt bővebb cikke a hírek.csillagászat.hu honlapon olvasható.) A csillagász szerint a most közzétett adatok alapján jobban megérthetjük galaxisunk mozgását.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.