Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől általában november elejétől ezek tartós megszűnéséig, akár egészen áprilisig tarthat. Ebben az időszakban a madarak nehezebben jutnak táplálékhoz, és sokat segíthetünk rajtuk, ha a követő pár hónapban rendszeresen kihelyezett madáreledellel várjuk őket.

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Bár a ház körül is gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészelnék a telet, az etetés nagy könnyebbséget és biztonságot jelent számukra − figyelmeztet honlapján a Magyar Madártani Egyesület.

A téli etetőn alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatók, és ezek mindegyikét egyszerre érdemes alkalmazni. Az egyik legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete napraforgó, melyet állatkereskedésekben vagy barkácsáruház-láncokban náhány száz forintért megvásárolhatunk.

A nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú, illetve a ma már szinte bármely élelmiszerbolt állateledel kínálatában szereplő cinkegolyó is hasznos táplálékul szolgál az éhes madaraknak. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így bátran szőrjunk fel néhány gerezdet a bokrok vagy fák ágaira!

Bámennyire is csábító, kenyérmorzsát viszont soha ne szórjunk az etetőbe, az ablakpárkányra, az énekesmadarak gyomra nem tud megbirkózni vele: erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, vagy akár a madarak pusztulását okozhatják.

Ugyancsak fontos megemlíteni, hogyha elkezdtük az etetést, akkor valóban rendszeresen, naponta töltsük fel újra az etetőket! A madarak ugyanis hamar hozzászoknak a tápláléklelő helyekhez, és ha nem találnak időben újabb táplálékot, könnyen áldozatul eshetnek az éjszakai hidegeknek.