A Magyarországon nem őshonos fehér akácnak eddig viszonylag kevés károsítója és kórokozója volt, a fagyon és vadon kívül mástól nem nagyon kellett félteni. Az idő múlásával azonban a helyzet gyökeresen megváltozott, és újabbnál újabb károsító tényezők veszélyeztetik az akác egészségi állapotát - ismertette a szakember.

Az új károsítók egyike, az akácaknázó hólyagosmoly mintegy negyedszázada van jelen Magyarországon, de kártétele az utóbbi időben vált igazán jelentőssé. Az akác levélkéinek felszínén ujjasan kirágott aknák találhatók, amelyek folyamatosan növekednek. A növény levelei elszáradnak és lehullnak, ez csökkent fotoszintézissel jár, ami a fa növekedésén is megmutatkozik. Kidolgozott védekezési technológia még nincs ellene - mondta az igazgatóhelyettes.

Akáclevél-aknázómollyal idehaza 1997-ben találkoztak először. Kártétele sokban hasonlít a hólyagosmolyéhoz, megkülönböztetni arról lehet, hogy az aknái mindig a levélkék fonákain találhatók.

Száva Tamás hozzátette: a tavaszi fagykár nyomán a fomopsziszos rák is megjelent a régióban. A károsító az akácosokban az egyik leggyakrabban előforduló tömlősgomba, tipikus gyengültségi kórokozó, a szárazság és a fagy miatt legyengült fákat támadja. A gomba meggátolja a fiatal hajtásokon létrejött sebek behegedését, ezért itt állandó rákos sebek keletkeznek. Fertőzése az 50-70 százalékot is elérheti a fiatal akácosokban, a megfertőzött ágakat le kell termelni és el kell égetni.

A nyíregyházi székhelyű erdőgazdaság Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel, az erdőkben az akác részaránya 45 százalékos.